A gimnáziumunkban közel 70 éve működő csillagvizsgáló és a 2014-ben uniós támogatással készült Öveges-labor feltételei vezettek minket ahhoz, hogy olyan lehetőségeket keressünk, melyekkel ezeket a természettudományos oktatást segítő adottságokat nemzetközi téren is, egy másik iskolával együtt használhatjuk.
Az Andøya szigetén található középiskola ideális partnerkapcsolatnak tűnik. A két intézmény elhelyezkedése földrajzi, biológiai, csillagászati szempontból nagyon eltérő és kiválóan alkalmas megfigyelésekre.
A látogatásunk célja egy olyan együttműködés alapjainak megteremtése, melynek során a két iskola diákjai együtt dolgozhatnak valamilyen természettudományos kutatómunkában.
Az utazás – Oslo
Repülőgéppel, Oslón keresztül átszállással érkeztünk meg Harstad-Evenesbe. Az éjszakát Oslo történelmi belvárosában töltöttük. Ez a nyüzsgő, soknemzetiségű város, a belföldi és nemzetközi közlekedés csomópontja, egyetemi székhely és pénzügyi központ, sok tekintetben Norvégia egyetlen igazi nagyvárosa. A sakktábla szerkezetű városközpontot 3 óra alatt bejártuk. Az 1697-ben felszentelt Oslo Katedrálistól a klasszicista Királyi Palotáig, a norvég romantika alkotásait bemutató Nemzeti Galériától a vörös téglás, két vaskos tornyú Városházáig sétáltunk.
Másnap a harstadi repülőtérről autóval folytattuk utunkat szigetről szigetre, meredek hidakon keresztül Andøy-sziget legészakibb települése, Andenes felé.
Andenes – A fogadóiskola
Az andenesi Videregående Skole-ba érkezésünkkor az igazgatónővel találkoztunk. Kölcsönösen bemutattuk iskoláinkat. Andenesben a 15-16 éves diákoknak lehetőségük van egy 3 éves képzésre, ahol emelt óraszámban tanulnak fizikát és csillagászatot. Ők az utolsó félévüket a közelben található Aurora Space Centerben teljesítik. Børge, aki fizikatanár, körbevezetett az épület fizika szárnyában, ahol az Amstrong-teremből a tetőtérre nyíló csillagvizsgálóban álló távcsővel vizsgálhatják a diákok a téli égboltot a nap 22 órájában.
A cserediák program témáját Børge kolléganőjével együtt körvonalaztuk. A két különböző helyen mért csillagászati észlelések mellett, Ágoston Éva tanárnő felvetésére, a lapp-magyar (finnugor) nyelvrokonság kutatása is összekapcsolhatja a diákokat a következő projektben, ahogy ez több mint kétszáz éve Hell Miksa és Sajnovics János esetében is történt.
Az állat- és növényvilág felfedezése – Gyalog
Norvégiában összesen jó 40 ezer négyzetkilométernyi terület esik a területvédelmi törvény hatálya alá. A törvény célja, hogy ezeken a területeken megmaradjon a növény- és az állatvilág eredeti sokszínűsége úgy, hogy az embereknek se sérüljön a joga, hogy a természetben szabadon közlekedhessenek. Így, elindulva a gránitsziklák tövében, tollukat szárító kormoránokra, pihenő szirti sasokra és a parton élelem után kutató csigaforgatókra is bukkantunk. A jól kitáblázott turistautakon eljuthatunk a tengerből hirtelen kiemelkedő pár 100 m-es „hegyek” csúcsára is, miközben fenyő- és nyírfaerdők váltogatják egymást. Utóbbi levelét szívesen fogyasztják a rénszarvasok is, melyek mindegyike emberi tulajdonban van. A sarkkörön túli területeken élő nemzeti kisebbség, a lappok hagyományos kereseti forrása a rénszarvastenyésztés, amely a norvég hústermelésnek csupán 1%-át teszi ki.
Andøya Space Center – Utazás az Északi fénybe
Az ASC kutató rakétákat és légkört vizsgáló ballonokat indít útjára, melyek adatait korszerű eszközeikkel értékelik. Számos megbízást kapnak a NASA-tól és külföldi egyetemektől.
Precíz, lényegre törő bemutatkozó előadást követelt ez a nap a csillagász és az asztrofizikus-tanár „kollégák” előtt. A konferenciateremben a szakembereket a Nemzetközi Csillagászati Diákolimpiára (IOAA) hívta meg Udvardi Imre tanár úr, amelyre egy intenzív budapesti felkészülés is jó alkalom lenne a 2019-es hazai rendezésű versenyen való részvétel előtt.
Megtekinthettük a rakétakilövő létesítményt, ahol a diákok a maguk készítette és programozta rakétát ők maguk indíthatják, pályáját kísérhetik és a kapott adatokat elemezhetik szakemberek segítségével.
Solvær – Trollfjord
Az utolsó napunk hajókirándulását mi sem adná vissza szebben, mint egy idézet Fabio Bourbon, Norvégia, a fjordok földje című könyvéből:
„A norvég élet alapja a hegy és a tenger.
Olyan táj ez, ahol a civilizáció csak mellékszereplő.
Az igazi úr a természet.
Az erdők végtelen zöldje, a fehéren ragyogó hó és jég, a fjordok kékje tökéletes harmóniába olvad a sziklák nyers szürkeségével.
A hangok is erősek és titokzatosak itt, szikrázó a fény, a levegő szinte vibrál és mintha mindenütt az erdő és a sós tenger illatát éreznénk.”
Hazautunkon az élmények kavarogtak a fejünkben.
A pozitív visszajelzések, a diákok kölcsönös utaztatásának lehetőségei, a kivitelezésben, a szervezésben rejlő további lehetőségek, a személyi feltételek, mind-mind pontosításra, időpont egyeztetésre és további megbeszélésekre érettek, hogy ez a személyes találkozás újból megismétlődjön.
Reméljük a legjobbakat!
Budapest, 2017. június 25.
Farkas Bernadett
Az EGT Alapok és a Norvég Alapok révén Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzájárul a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentéséhez, valamint kedvezményezett országokkal való kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez Európában. A három ország az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás révén szorosan együttműködik az EU-val.
A 2009-2014 közötti időszakra az EGT Alapok és a Norvég Alapok támogatási összege 1,79 milliárd euró. A norvég hozzájárulás a teljes összeg 97%-át teszi ki. A támogatásból a nem kormányzati szervezetek, kutatási és felsőoktatási intézmények, valamint a köz- és magánszektor részesülhet a 12 legutóbb csatlakozott EU tagállamban, valamint Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban. Széleskörű együttműködés folyik a donor államok szerveivel, és a tevékenységeket várhatóan 2017-ig megvalósítják.
Fő támogatási területek a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, kutatás és ösztöndíjak, civil társadalom, egészségügy és gyermekek, a nemek közötti esélyegyenlőség, az igazságosság és a kulturális örökség.