A február tizenhatodikai kémia labor:
Mint minden héten, ezen a szerdán is izgatottan léptünk a kémia előadóterembe. Először is köpenyt vettünk, ha valami savval vagy más veszélyes anyaggal dolgoznánk, ne a ruhadarabjaink lássák a kísérlet kárát, majd párokba rendeződtünk, és kihoztuk a szertárból a tálcákat. A tálcákon volt egy borszeszégő, fenolftalein, kristályos szóda, gyújtópálca, kémcsövek, egy elem meg egy pohár, plusz két rajzszög.
Elsőként kristályos szódát raktunk egy kémcsőbe, és elkezdtük egy borszeszégővel melegíteni. Az eredménye az lett, hogy vízpára csapódott le a kémcsövünk falára. Itt a képlete a kristályos szódának, ha valakit érdekelne: Na2CO3 ·10 H2O
Ezután az égő lángjába szórtuk a szódát és az sárgára festette a lángot. Utolsó kísérletként, újra raktunk szódát egy másik kémcsőbe, és sósavat öntöttünk rá. Néhány másodperc múlva égő gyújtópálcát tartottunk a cső szájához, amitől a tűz a pálcán elaludt a képződő szén-dioxid miatt. (Na 2CO3+2HCl lett CO2+2NaCl+H2O).
Következő kísérletünkben vizet bontottunk. Ez így történt: a két rajzszöget beleszúrtuk a kis pohár aljába kb. olyan távolságra, mint az elem pólusai. Majd desztillált vizet öntöttünk a pohárba, plusz pár csepp fenolftaleint. Mivel a víz semleges kémhatású, nem történt változás. Miután ezzel kész voltunk, az elem pólusit a szögekre helyeztük. Ekkor különös dolgot vettünk észre. Az elem egyik pólusa körül (-) lila buborékolás jelent meg (a másik nem adott színt). Ennek a magyarázata, hogy külső áramforrás hatására bomlik a víz, miközben lúgos kémhatást mutat a fenolftalein. Az anódnál (+):2H2O àO2+4H++4e–, katódnál (-): 2H2O àH2+20H– ezek a kémiai változások történnek.
A harmadik kísérletet már a tanárnő végezte. Egy cinket tartalmazó kémcsőbe, sósavat öntött és a szájához tartotta az égő gyújtópálcát. Ahogy érintkezett a csőből kiszálló hidrogén gázzal, pukkanó hangot adott ki. (Zn+2HCl ZnCl2+H2 és ez a hidrogén égett el.)
Utolsóként is a tanárnő mutatott be kísérletet, ami abból állt, hogy sósavat öntött egy kémcsőbe, amit bedugaszolt majd forrásig melegítette. A csövet egy vízzel megtöltött, indikátort (metilnarancs) tartalmazó főzőpohárba döntötte hirtelen megfordítva. A felfordított kémcsőbe szökőkútszerűen áramlott a víz, és a benne lévő indikátor sárgáról rózsaszínűre változott.
Gyorsan eltelt ez a másfél óra, sok érdekes dolgot tapasztaltunk, és nagyon várjuk a következő foglalkozást!
Készítette: Oláh Emese, Wittmann Veronika, Csák Simon 7. C
