Farkas Rita (grafikus, tanár, művészetterapeuta) kiállítása
Iskolánk rajztanárának, Farkas Ritának Odabent címmel nyílt tárlata 2022. augusztus 22-én az Ifjúsági Házban, Újpesten (István út 17-19.). A kiállítást Raszler György nyitotta meg, aki szintén művésztanár, grafikusi munkássága mellett tanárként is dolgozik az Apáczai Csere János Gimnáziumban. (Érdekesség, hogy Raszler György korábban a Könyvesben tanított, valamint az is, hogy ő volt Farkas Rita tanítási gyakorlatának vezetőtanára.)
A nyitóbeszédben elhangzott, hogy a kiállító: „főként egyedi grafikákat készít, tussal, de mindig keresi az új utakat, technikákat.” Ezeknek az újításoknak egyik látványos megvalósulása a hímzés és a grafika egy-egy alkotáson belüli együttes jelenléte. A Magába zárva (1. kép) című kép egy komor arckifejezésű férfit ábrázol, melyet láthatóan nem tudnak elérni a külső (hímzett, fehér) kezek. Ennek a műnek a párjaként lehet értelmezni a Nem tudok többet (2. kép) című munkát. A megjelenített arc itt is szomorúságot, kétégbeesést sugároz, ugyanakkor a kifelé fordulás vágya is fellelhető rajta, melyet egyrészt a fekete helyetti szürke színben, másrészt a hímzésben is felfedezni vélek. A hímzett kéz itt ugyan fekete színű, ám a stilizáltan ábrázolt szemnél mintha az ujjak között rés lenne, melyen a kikukucskálva a világ legalább részben befogadhatóvá válik. A hímzés technikájának alkalmazása sajátos, háromdimenziós megjelenítést hoz létre, mely a komfortból, a biztosból való kilépést és a személyiség belső küzdelmeit is szimbolizálja számomra.
Szintén a nyitóbeszédben volt hallható, hogy Farkas Rita „stílusában keveredik az aprólékos kidolgozottság és a nagy, lendületes gesztusok.” Az aprólékosság, a lendületesség és az újítás egyszerre fedezhető fel a tárlat három tájképén (Észreveszed?; Együtt egyedül; Időzz el). A méretében is kiemelkedő tájábrázolások a japán tusrajzokat is eszünkbe juttathatják. Az Együtt egyedül (3. kép) kietlen térséget jelenít meg, ahol az égbolt és a talaj egy része inkább lendületesen, míg a hegyek inkább aprólékosan megrajzoltak. Ez a külső táj minden bizonnyal utalhat egy belsőre, ahol olykor lassan, apránként, máskor pedig gyorsabban, dinamikusabban mehetnek végbe változások. Alkotó és alkotás viszonyáról árulkodhat az Időzz el, (4. kép) hiszen a fekete tusrajzba türkiz, vörös és homokszín vegyül, melyek vélhetően a művész alkotás közbeni helyzetéről (állás, törökülés) tudósítanak.
A kiállítás harmadik egységében portrék kaptak helyet, a címadó Odabent nem kevesebb, mint kilenc változatban készült el, mely ugyanennyi különálló (arc)képet jelent. Ezek a művek a fény-árnyék, a világosság-sötétség ellentétei mellett a vonalvastagságot és a satírozást is kifejezőeszközként használják. Az Odabent IV. (5. kép) férfitekintetét vékonyabb és vastagabb vonalak alkotják, az Odabent VII-re a satírozás különböző változatai jellemzők, míg az Odabent VIII. egyszerre játszik a vonalvastagsággal, a satírozással és az árnyékolással.
Az eseményt nem kizárólag Farkas Rita és Raszler György személye kapcsolta a Könyveshez; az iskola egykori és jelenlegi diákjai mellett számos tanára is részt vett a megnyitón, melynek örömteli hangulata ellentétes hatást keltett a grafikák bizonytalanságot, küzdelmet reprezentáló világával. Emiatt is találó az Odabent cím, a lélekben belül zajló viadal idekint már mássá szublimálva kap helyet.
A grafikák szeptember 11-ig tekinthetők meg hétköznapokon 8 és 18 óra között.
(Dr. Balog Otília)