A Könyves sítábora idén generációváltást élt át. Buda Tibor tanár úr nyugdíjba menetel után új gárda vette kezébe az irányítást. Január 22. és 27. között Csikós Judit, Himber Katalin, Szászfai-Földes Dóra, Szocsák Gábor, Mezei Bendegúz és Szentes János kísérte el Karintiába (Klippitztörlbe) a 67 főből álló Könyves-különítményt. A résztvevők jelentős része (50 ember) jelenlegi Könyves-diák volt, 7-től 11. évfolyamosig, abszolút kezdőtől (15-en), tapasztalt, halandó szintig.
A jó hangulatban, balesetmentesen végigsíelt 4 napba 50 centis friss hótól, ködön át számtalan kísérőjelenséggel találkoztak síelőink, de a remek hangulat és a fegyelmezettség mindig átsegítette őket a nehézségeken. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a kezdők közül a 4. nap végére mindenki előrébb léphetett a síelők képzeletbeli ranglétráján.
Bizonyításképpen álljon itt egy valódi beszámoló, egy adag “belső informátortól”, a 7. D-sek lelkes kis csapatának tollából:
“Január 22-én, kb. 8 órai utazás után 16 óra körül érkeztünk meg. Elfoglaltuk a szobákat, kipakoltunk és mentünk vacsorázni. Étkezés után, 11 órakor lefeküdtünk.
Első nap reggeli után rögtön indultunk a sípályára. Beosztották a csoportokat, és kezdődött a síelés. A kezdők a kispályán, a haladók már a nagyon csúsztak. Dél körül a lenti hüttében ebédeltünk, ahol a kiszolgálás nem volt a toppon, mert felmondott a személyzet, de végül megebédeltünk.
Evés után a kispályán mentünk a kezdőkkel, így pár haladó is kipróbálta a kezdő pályát. Ágota a tárcsás felvonóből háromszor is kiesett, de negyedjére sikerült és feljutott. Innen már simán ment minden. A nap végén visszamentünk a szállásra és megvacsoráztunk. Vacsoránál mindenki húzott egy nevet, hogy vele jobban megismerkedjen.
Második nap mindenki belejött a kispályán, a haladók ismét a nagy pályán mentek. Aznap máshol ebédeltünk, és nagyon finom volt. Este, mikor hazamentünk, mindenki nagyon fáradt volt.
Harmadik nap az idő nagyon szép volt, egyáltalán nem volt ködös, és a nap is sütött. Felfedeztünk új pályákat, és a kezdők középhaladókká váltak. 11 óra körül tartottunk egy forrócsoki-szünetet, majd fél egyre odamentünk a hüttéhez. A szállodában megünnepeltük két lány születésnapját, sőt az egyiküket, mivel az osztálytársunk, külön is felköszöntöttük. Este hárman lányok unatkoztunk, és sorba vasaltuk egymás haját, amíg Bendegúz be nem nyitott, és egy jót nevetett rajtunk.
Negyedik nap már az egész 7. D osztály együtt síelt a nagy pályán. Zozó kiesett a csákányosból, és egy órát vártunk rá, de a lényeg, hogy semmilyen baja sem lett. Nagyon jót síeltünk, és egy harmadik hüttében ettünk, ahol a legfinomabb volt az ebéd az egész síelés alatt.
Mikor odaértünk a szállásra, olyan fáradtak voltunk, hogy este 10-kor egyszerre aludtunk el öten lányok a kétszemélyes ágyban. De nagyon jót aludtunk!
Másnap reggel összepakoltunk, reggeliztünk, majd elindultunk haza. A visszaút gyorsan eltelt.
Nagyon jó volt a tábor, élveztük és össze is hozott bennünket.
Jövőre is megyünk!”
(A 7. D csapata: Fani Marco, Horváth Kata, Horváth Zoltán, Kliment Panni, Nemeskéri Donát, Pálinszki Szófia, Polgár Panni, Szabó Mátyás és Szelezsán Ágota)
“