Az 1956-os forradalomra emlékeztünk tegnap.
“Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?…” (Márai Sándor: Mennyből az angyal részlet)
A Könyves idei megemlékezését a DÖK szervezte egészen rendhagyó módon. A nap folyamán iskolarádión, feladatokon, jeleneteken kersztül elevenítették fel az eseményeket, és ebbe a sajátos performance-ba bevontak mindenkit. Hiszen 1956-ban is velük, a diákokkal kezdődött minden.
Felemelő, méltóságteljes megemlékezés volt, rengeteg előkésző munka eredményeként. Köszönjük!
Hogy látta mindezt belülről valaki? Íme!
“Október 22-én időutazásban vehettek részt a könyveses diákok a DÖK szervezésében. Az épületbe belépve 1956-ba csöppentünk október 23-a reggelre. A folyosók falain vörös csillagok néztek ránk, a Dökösök korhű öltözetben segítették átszellemülésünket.
Minden órában aktuális rádióadás szakította meg a tanítást, ahol többek közt élő tudósításokat hallhattunk a forradalom alakulásáról. Az iskola különböző területei megfeleltethetőek voltak Budapest helyszíneinek, így az udvaron demonstrált Petőfi szobornál találkozhatott az egész diákság a tüntetésen. „Ruszkik Haza!” -skandálta a tömeg, a Nemzeti dal refrénjét egy szívvel ordította mindenki. Lázba hozta az embereket a forradalom 16 pontjának kikiáltása, buzgó egyetértéstől zengett az egész környék.
Amellett, hogy mindannyian belehelyezkedtünk az 56-os eseménysorozatba, különböző feladatok is vártak szünetben az osztályokra. Készítettek a forradalom jegyében plakátokat, buzgón tapostak a letépett vörös csillagokon, megjelentek a lyukas magyar zászlók, a harcjelenetek sem maradhattak ki, illetve egy politikai vitafórumon is kipróbálhatták magukat a legidősebbek.
A megemlékezés legdrámaibb pontja a rádióadásban fegyverropogástól elnyomva felcsendülő himnusz volt, amelyet a forradalom viszályában már nem tudott befejezni énekese.
Ezt követve már a mostani időkből jelentkezett be a műsorvezető, emlékeztetve minket arra, hogy a szabadságharc óta már szabadon és büszkén énekelhetjük saját magyar himnuszunkat, amit méltó módon meg is tett az egész Könyves.
Egészen más fényben láthattuk a történteket, a program eleinte csak izgalmasnak és szórakoztatónak tűnt a színészkedéssel, de közben valóban elgondolkodtató és megrendítő lett.
A szervezőkkel való felkészülés és az eseményen való részvétel is nagyon sokat adott, köszönjük a DÖK fantasztikus munkáját. Nagy öröm számomra, hogy öregdiákként még most is megélhetem ezeket az értékes pillanatokat a Könyvessel.”
Széll Dorina (öregdiákunk)
A nap képei megtekinthetők itt: https://drive.google.com/drive/folders/1gmWnApgORXRP1DbrE_upikjRf_9sD0C6
A fotókat Kaszab Nándor (12. C) készítette.