A Könyves Kálmán Gimnázium P. Szabó Melinda tanárnő szerkesztésében interjúkötettel emlékezik meg alapításának 120. évfordulójáról. Arra kértük a mostani Könyves-diákokat, tanárokat, hogy korábban idejáró rokonaikat, ismerőseket faggassák az ő iskolai élményeikről. Ebből született „Az én Könyvesem” című interjúkötet, amit szeptember 15-én mutatott be Szepesváry László igazgató úr és P. Szabó Melinda tanárnő a szerzőknek, az interjúkat adóknak és a további érdeklődőknek a Gimnázium dísztermében.
„A kötet létrejöttéről szeretnék egy pár gondolatot megosztani Önökkel.
Egy évvel ezelőtt ilyenkor a humán munkaközösség tagjaival azon törtük a fejünket, hogyan ünnepelhetnénk meg ezt a jubileumot méltóképpen. Arról beszélgettünk, hogy a Könyvest a mai napig sokan választják olyan gyerekek, akiknek a szülei, nagyszülei, rokonai idejártak korábban. Úgy gondoltuk, ha meg tudjuk szólítani ezeket a gyerekeket – kérdezzék meg, beszélgessenek családtagjaikkal, milyen volt ez az iskola régen, akkor egy olyan párbeszéd indulhat meg a generációk között, ami talán még jobban erősíti a Könyveshez való kötődést, és mindenkinek hasznára válik. Így született az ötlet, hogy kérjünk interjúkat a gyerekektől. Előzetes szempontok nem voltak, nem az volt a fontos, hogy híressé vált öregdiákokat keressenek, hanem a személyes kapcsolat volt a lényeg.
Számos interjú született, 7-es kisdiák és 12-es végzős diák is beszélgetett a rokonaival, ismerőseivel.
Ugyanakkor a véletlen közbeszólt. Tavasszal, az iskolatörténeti archívum rendezése közben olyan régi, a 100 éves évfordulóra készült interjúk kerültek elő, amelyek addig nem kerültek publikálásra. Annak idején a Nádas József Alapítvány kezdeményezésére Szakonyi tanárnő vezetésével készültek ezek az interjúk.
Bár az eredeti koncepciótól eltértek ezek a szövegek, ugyanakkor azt gondoltuk, hogy olyan kincsre bukkantunk, amit nem szabad veszni hagyni, hiszen a régi és az új interjúk is ugyanúgy a Könyves múltjáról szólnak, a Könyves hétköznapjairól mesélnek.
Így adódott, hogy ezek az interjúk is bekerültek a kötetbe, és ennek köszönhetően most közel 100 évet fognak át ezek a visszaemlékezések, interjúk.
Ugyanilyen véletlen volt, hogy egyszer valaki besétált a könyvtárba, Tamás Viktor egykori igazgató dédunokája, és nekünk adott egy albumot, amelyben az 1942/43-as tanév tanárairól készült karikatúrák láthatóak. Ezeket is most publikáljuk először.
Az így létrejött kötet színes, gazdag, nagyon sokféle írást tartalmaz. Van estin végzett hallgató visszaemlékezése, van számos olyan kollégával készült interjú, akik szintén diákok is voltak valaha a Könyvesben.
Ezek az írások, visszaemlékezések szubjektívek – ne keressük benne a tárgyilagos objektivitást, hiszen tudjuk, mindenki másra, másképp emlékszik ugyanabból az időszakból.
De ez így van jól. Sokfélék vagyunk, mindenkinek más a fontos.
Ugyanakkor megható volt látni, hogy szinte minden megszólaló nagyon sok szeretettel emlékszik vissza a Könyves falai között töltött éveire. Azt hiszem, ez a legtöbb, amit mi tanárok elérhetünk, ha ilyen emlékek élnek az emberekben egykori iskolájukról, akkor talán jól végeztük a dolgunkat.
Azt gondolom, nagyon szép születésnapi ajándék született, köszönhető Önöknek, és mindenkinek, aki részt vett a kötet létrejöttében.” (P. Szabó Melinda tanárnő beszéde a kötet bemutatóján)
A bemutatón részleteket is hallhattunk a kötetből Tarpay Patrik, tavaly érettségizett diákunk jóvoltából.
Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a kötet elkészítésében: az interjúk készítőinek, a nyilatkozóknak, a borítókép elkészítéséért Zobory György kollégánknak, a Könyves Kálmán Gimnázium Alapítványának és nem utolsó sorban P. Szabó Melinda tanárnőnek a szerkesztői munkáért.
Boldog születésnapot, Könyves!
(A bejegyzésben látható fotókat Bata Mihály készítette.)