avagy
DÍA DE LOS MUERTOS – AZ ÉLET ÉS A HALÁL ÜNNEPE A KÖNYVESBEN
A Día de los Muertos, vagyis a Halottak Napja Mexikó egyik legjelentősebb és legszínesebb hagyománya, amelyet november 1-jén és 2-án tartanak. Idén, az iskola történetében első alkalommal a Könyves diákja is megtapasztalhatták, hogy ez az ünnep milyen jelentőséggel bír a mexikóiak számára.
Gyökerei a prekolumbián (Kolumbusz előtti) civilizációkhoz nyúlnak vissza, már az aztékok is megemlékeztek halottaikról. A Día de los muertos a halottak túlvilági életének és a családi kötelékek tiszteletének szentelt alkalom. A mexikóiak hite szerint október 31-én éjfélkor az elhunyt gyermekek lelkei térnek vissza a Földre, hogy november 1-jén újra találkozzanak családjukkal, míg november 2-án a felnőttek lelkei csatlakoznak hozzájuk. Az esemény örömteli, hiszen a halál nem a gyász, hanem a régóta várt találkozás ideje. Úgy tartják, hogy a halottak szellemének örömteli fogadtatása jólétet hoz, és megóvja a családot a betegségektől és szerencsétlenségtől. A halál csupán az élet folytatódása, emiatt máshogy viszonyulnak az elmúláshoz, mint az európaiak. Ez a szemlélet arra ösztönzi az élőket, hogy jobban szeressék és értékeljék az életet.
Jelképei:
– Flor de Muerto (körömvirág);
–Calaveras (vidám koponyák);
-La Catrina (kalapos elegáns női csontváz): a halál szimbóluma, José Guadalupe Posada mexikói művészhez fűződik;
-El altar y la ofrenda (az oltár és a felajánlás): több szintből épül fel, a legfelső részen általában az elhunyt fényképe, gyertyák és vallási jelképek találhatók, az alsó szintekre kerülnek a felajánlások, amik lehetnek az elhunytak kedvenc ételei és italai, játékok vagy személyes tárgyak;
–Pan de Muerto („halál kenyere”).
A Día de los Muertos nem a halálról, hanem az életről, annak és egymás szeretetéről szól. Egy ünnep, amely arra emlékeztet, hogy az élet véges, de a szeretet örökké él.
Az iskolai megemlékezés keretein belül a gyermekeknek lehetősége volt mécsest gyújtani elhunyt szeretteik emlékére, megkóstolni pár tipikus spanyol és mexikói ételt, közös fényképet készíteni, illetve leülni beszélgetni egymással a falatozás közben. Minden szünetben a tipikus, halottaknapi zenék biztosították az esemény kellemes hangulatát.
Ezúton köszönjük minden diáknak, aki készült valamilyen finomsággal, valamint segített a Díszterem berendezésében!
Gyenge Levente