Szeptember 17. és 23. között a Könyves Kálmán Gimnázium 11. évfolyamának A és D osztályából, valamint a 12. A osztály két és a 10. évfolyam egy tanulója egy felejthetetlen spanyolországi utazáson vehetett részt. Úticélunk Valencia volt, ahol egy hét alatt nemcsak a spanyol nyelvet gyakorolhattuk, hanem a helyi kultúrával és a mindennapi élettel is megismerkedhettünk közelebbről.
Megérkezés Valenciába
Az első napon hosszú utazás után este 6 óra körül érkeztünk meg Valenciába. Már az első este sikerült egy kis ízelítőt kapnunk a városból. Lelkes buszsofőrünknek köszönhetően egy rövid buszos városnézésen vettünk részt, amely során megcsodálhattuk Valencia esti látképét. Megnéztük többek között a város egyik különlegességét, a kiszáradt Turia folyó egykori medrét is, amely ma hatalmas parkosított területként szeli át a várost. Ezután ellátogattunk a valenciai „Big Benhez” is, majd két iskolához mentünk, ahol az egyik intézmény igazgatója személyesen köszöntött minket. Ezután mindenki elindult a fogadócsaládjához, ahol az elkövetkező napokat töltötte. A fogadócsaládok között akadtak egészen különlegesek is. Volt, aki egy nagy valenciai családhoz került, míg más egy Chiléből származó geográfusnál lakott. Bár különböző családokhoz kerültünk, mindenki nagyon pozitív tapasztalatokat szerzett, és sokan már az első este megtapasztalhattuk, milyen egy spanyol család mindennapjainak részévé válni.
Az első nap estéjén még egy sétát is tettünk Valencia történelmi belvárosában. Sétánk során megcsodálhattuk a város szebbnél szebb, színes házait és különleges épületeit. Láttunk egy régi, római kori épületmaradványt, valamint egy 14. századi kolostort is. A hangulatos utcák és a történelmi épületek már az első este különleges élményt nyújtottak számunkra, és még inkább meghozták a kedvünket ahhoz, hogy felfedezzük Valencia gazdag történelmét és kultúráját.
Az első tanítási nap
Másnap reggel 9 órára mentünk az iskolába, ahol kezdetét vette az intenzív spanyol nyelvtanfolyam. Az órák során lehetőségünk volt fejleszteni a nyelvtudásunkat, és olyan helyzetekben is használni a spanyolt, amelyekkel egy hagyományos tanórán kevésbé találkozhatunk. Természetesen egy valenciai út nem múlhatott el a helyi gasztronómia felfedezése nélkül sem. Ennek keretében kipróbáltuk a spanyolországi Mercadona kínálatát is, amely – némi túlzással – a társaság számára a spanyol gasztronómia egyik csúcspontjává vált.
Flamenco, tengerpart és az Oceanogràfic
A harmadik napunkat szintén az iskolában kezdtük, ahol folytattuk a spanyol nyelvtanulást. Délután azonban egy különleges program várt ránk: kipróbálhattuk a flamenco táncot. Bár egyikünk sem volt profi táncos, meglepően gyorsan sikerült elsajátítanunk az alaplépéseket, és mindenki nagyon élvezte a közös táncot.
Szombaton végre szabadnapot kaptunk, így nem kellett iskolába mennünk. Talán az utazás egyik legizgalmasabb programja következett: ellátogattunk az Oceanogràficba. Megtekintettük a híres delfinshow-t, amely igazán látványos élmény volt, emellett pedig rengeteg különleges tengeri állatot is megismerhettünk.
Délután a tengerpartra mentünk, ahol kihasználtuk a nyárias időjárást, pihentünk, beszélgettünk és élveztük a Földközi-tenger hangulatát.
Egy igazi spanyol focimeccs
Vasárnap szintén szabadnapunk volt, és ekkor következett az én személyes kedvencem: a focimeccs. Élőben tekinthettük meg a Valencia CF mérkőzését, így testközelből tapasztalhattuk meg a spanyol első osztályú futball hangulatát. A stadion légköre és a szurkolók lelkesedése egészen különleges élményt jelentett.
Az utolsó napok
Hétfőn ismét az iskola várt ránk, délután pedig egy városi vetélkedőn vettünk részt. A különböző feladatok során nemcsak Valencia nevezetességeit és történelmét ismerhettük meg jobban, hanem közben remekül szórakoztunk is. Kedden az iskola után egy új sporttal is megismerkedtünk: kipróbáltuk a trinket nevű helyi sportot. Ez is különleges élmény volt, hiszen egy olyan játékot próbálhattunk ki, amellyel Magyarországon valószínűleg ritkán találkozunk. Szerdán elérkezett a búcsú napja. Utolsó napunkon még egy utolsó iskolai program várt ránk, majd délután eljött a búcsú ideje. Nehéz volt elválni a fogadócsaládoktól, az új barátoktól és attól a várostól, amely egy hét alatt sokunk szívéhez közel került.
Búcsút vettünk a Mercadonától, a színes valenciai házaktól, a pálmafáktól, a napsütéstől és legfőképpen attól a különleges spanyol életérzéstől, amelyet ez alatt az egy hét alatt megtapasztalhattunk. Egy hét alatt rengeteg élménnyel, új ismeretséggel és emlékkel gazdagodtunk.
Bár haza kellett indulnunk, reméljük, hogy nem végleg búcsúztunk Valenciától.
Adiós, hasta luego, Valencia!
Pásztor Dániel 11. D