Most induló, “Gréti naplója” soraztunkban a Könyves tanári karának teljes jogú tagjaként a folyósokon, tantermekben időről időre feltűnő, Gréti névre hallgató terápiás kutya és gazdája / társa (Gáspár Brigitta tanárnő) munkáját szeretnénk nyomon megmutatni.
Íme a bemutatkozásuk!
“A 2024/25-ös tanévben több új kollégát köszönthettünk falaink között, egyiküknek azonban épp kettővel több lába akad, mint a többieknek. Büszkén jelentem be Gréti, a terápiás kutya állományba lépését!
Egy korábbi cikk már tárgyalta Gréti tanuló terápiás tevékenységét itt a honlapon, a Könyves-diákok ekkor még kutya és gazdája segédjeiként szerepeltek a nem hivatalos foglalkozásokon, hogy Gréti mihamarabb vizsgázott segítőkutya lehessen.
Első bejegyzésemben röviden bemutatom történetünket és azt, hogyan válik egy kutya segítőkutyává.
Az első kutyám halála 2021-ben tudatos tervezésre késztetett. Utánajártam a fajtáknak, a tenyészeteknek, mert tudtam, hogy segítőkutyát szeretnék. Legyen okos, tanítható, nem baj, ha bájos, esetleg hipoallergén. A labradoodle mellett döntöttem, mely Magyarországon nem elismert fajta, keveréknek számít. Labrador és uszkár keveréke, így nem hullik a szőre, allergiások közelébe is mehet. Benne van a labrador megfelelni vágyása, és az uszkár intelligenciája. Vártam a kölyökre, közel egy évet, majd elkezdődött a kutyaképzés végeláthatatlan útja, de én sem szeretem a könnyebb végét megfogni a dolgoknak: Gréti érkezésével egy időben jelentkeztem a Debreceni Egyetem Állatasszisztált fejlesztő pedagógus képzésére. Együtt tanultunk kutya és gazdája. Rengeteget tanulok Grétitől, ugyanakkor a képzés is nagyon komoly tapasztalatszerzés volt számomra. Az állat-asszisztációhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati tárgyakból nagyon sokat és örömmel tanultam, ez elengedhetetlen ehhez a pedagógiai módszerhez, a „kutyás órákhoz”, mely az intézményem szűkebb és tágabb környezetében innovációnak számít.
Ahhoz, hogy egy kutyából segítőkutya váljék, nagyon komoly, minimum egy-másfél éves képzés szükséges. Az egyik legnehezebb része ennek az útnak, hogy a párosnak habilitációskutya-kiképző szervezetet (a www.matesze.hu oldalon megtalálható az összes) kell találnia, amely befogadja, segíti képzését, bonyolítja a vizsgáit. Szükséges egy megfelelő (habilitációs) kutyakiképző, rengeteg szabadidő, türelem és gyakorlás. Az első megmérettetés a temperamentum vizsga, mely áll engedelmességi feladatokból, illetve vizsgálja a kutya-gazda páros terápiás munkára való alkalmasságát.
A sikeres temperamentum vizsgát követi a minimum 15 alkalmas gyakorlat teljesítése kutyás terápiát alkalmazó intézményben (óvoda, iskola, rehabilitációs intézmény), már vizsgázott kutya és felvezetője mentorálásával, majd vizsga valós terápiás szituációban. Gréti óvodásokkal teljesítette ezt a gyakorlatot és a vizsgát. Így vált ő terápiás kutyává, én pedig terápiás kutya felvezetőjévé.
Egy terápiás kutya számára napi egy, esetleg két terápiás foglalkozás az ideális. Nagyon koncentrált munka ez: a sok inger, a csoport nagy létszáma, a hangzavar, a gyakori érintés, mindeközben a gazdája utasításait követni nagyon kimerítő. Nagyon fontos tehát a munka utáni feltöltődés, szabad játék, séta a gazdával, hogy újult erővel vesse bele magát a munkába.
Terápiás kutyát nagyon sok területen lehet alkalmazni, szerencsére egyre elterjedtebb módszer ez hazánkban is. Dolgoznak terápiás állatok óvodákban, iskolákban, speciális oktatási intézményekben, kórházakban, mozgásszervi rehabilitációs intézményekben.
Gréti elsősorban a nyelvóráimon segédkezik, illetve osztályfőnöki órákon veszünk részt csapatépítő tevékenységekben.”
Gáspár Brigitta