1905. szeptember 1-én kezdte meg működést az Újpesti községi nyilvános gimnázium. A XIX. század második felében gyors fellendülésnek indult településen először 1885-ben Brankovics György szerkesztő vetette föl lapjában a gondolatot, hogy egy helybeli gimnáziumra volna szükség. Ezután többször szóba került a gimnázium létesítésének ötlete, végül több kudarcos kísérlet után a település kénytelen volt saját erőből megszervezni azt, hiszen nem kapott állami támogatást. 1905. július 29-én született az a határozat, amely kimondja a községi gimnázium felállítását. Az igazgatói állásra Klima Lajost ( a községalapító Mildenberger Márton unokáját, besztercebányai főgimnáziumi tanárt) nevezték ki. Kezdetben bérelt épületben, az Attila utca 12-ben, majd az 1906/07-es tanévtől, amikor a 2. és a 3. osztályt is beindították, a Király utca 34-ben oktattak.
A főgimnázium elnevezés megkülönböztetésül volt használatos. Az országban ugyanis több helyütt csak az alsó négy osztály működött. Ezek voltak az ún. kis- vagy algimnáziumok, ami ma az általános iskolák V-VIII. osztályainak felel meg. A főgimnázium megjelölés jelezte, hogy az iskola érettségi bizonyítványt nyújt, birtoklása a katonaságnál karpaszomány viselésére jogosít, ez pedig egy évre csökkenti a kötelező katonai szolgálatot. A főgimnázium szó használata tehát rangot jelentett, öntudatot is kifejezett.
1909/10-es tanévtől a Lőwy ( ma Venetianer) utca 12-be költöztették át az intézményt. Az eredetileg járásbírósági épületben a tanári kar a rácsos ablakú, régi „börtön”-ben kapott helyet. A nem megfelelő, szűkös helyiségek nem szolgálták igazán az egyre bővülő diáksereg ellátását, nem volt tornaterem, rajzterem, a romlott víz miatt többen megbetegedtek, a kor népbetegsége, a tüdőbaj is számos esetben jelentkezett. 1911-ben a kolerajárvány miatt csak október 23-án tudták elkezdeni a tanévet.
A gimnázium végleges épületének tervezésére Tőry Emil és Pogány Móricz építészt kérte föl a kultuszminisztérium 1912-ben. A település hozzájárulása a megfelelő méretű telek biztosítása volt, a Ferencz József térnél, szemben a polgári iskolával. Akkoriban ez a rész Újpest szélének számított, mellette temető volt. A telken tűzoltólaktanya és a “szemetesek háza” is helyet kapott, a kényszerű társbérlet sok éven keresztül fennmaradt, ahogy erről a fotók tanúskodnak.
1911-ben a minisztérium Fogarasról iskolánkba helyezte át Babits Mihályt, aki magyar irodalmat és latint tanított diákjainak. Újpesti élményeit később Kártyavár című regényében idézte meg.
1912 júniusában tettek először érettségit a Könyvesben, az ünnepségen részt vett dr. Miklós Alajos is, a város polgármestere.
1914 novemberében vehették először birtokba az új épületet a Könyves tanárai, diákjai. Az épület nem lett teljes egészében befejezve, lapostetős lett. A palaborítású sátortető csak 1927-re készült el. A főbejáraton csak a tanárok és a szülők léphettek be, a diákok az udvar felől mehettek az épületbe. A mai tanári helyén volt az igazgatói lakás.
A közben kitört első világháború iskolánkban is éreztette hatását. 8 tanárunk és számos diákunk bevonult katonának. A világháborús évek nem voltak könnyűek – szénszünet, spanyolnátha járvány, tanárhiány nehezítette a munkát. 1919 őszén két és fél hónapig a román hadsereg tisztikara volt elszállásolva az épületben. A gimnázium hősi halottainak, hét diáknak a nevét fekete márványtábla őrizte a főlépcsőnél. A háború utáni szegénység enyhítésére az iskolában cipőkészítő, -javító műhely létesült, ahol a diákok maguk javíthatták a lábbeliket.
1922-ben az iskola felvette a Könyves Kálmán nevet – elnevezése ezentúl: Újpesti Magyar Királyi Állami Könyves Kálmán Főgimnázium
Élénk kulturális és sportélet zajlott ekkoriban az iskolában. Számos vallásos ifjúsági egyesület, önképzőkör, segélyegylet, sportkör működött. pl. Mária kongregáció ifjúsági tagozata, Mátyás király önképzőkör, Ifjúsági Testgyakorlókör, Sirály ill. János vitéz cserkészcsapat, Természettudományi és Matematikai kör, Fotókör, Erkel Ferenc ének-és zenekör, Vívó-, Atlétikai-, Sakk- és Turista szakosztály.
1925-ben Klebelsberg Kunó kultuszminiszter oktatási reformja lehetővé tette, hogy az iskola reálgimnáziummá – Újpesti Magyar Királyi Állami Könyves Kálmán Reálgimnázium – alakuljon. Az új iskolatípus a korszerű természettudományi, műszaki ismeretek és a modern idegen nyelvek átadásához járult hozzá. Az iskolai oktató-nevelő munkát folyamatos újításokkal igyekeztek korszerűbbé, hatékonyabbá tenni. (Napközi otthon, osztályfőnöki óra, ellenőrző könyv, mindennapos testnevelés bevezetése.)
A gimnáziumhoz való tartozást a sötétkék bársony diáksapka és a rajta lévő fehér, angyalos sapkajelvény jelképezte. Később a sapka alakja csákó formát öltött, és a gimnázium címere mellé az évfolyamokat jelző sávok kerültek. Testnevelés órákon fekete szegélyű, OKKG jelvénnyel ellátott fehér tornatrikót és fekete tornanadrágot viseltek a fiúk. Ünnepek alkalmával sötétkék, zsinóros Bocskai-ruhát viseltek. Ballagás után az érettségi bankettet hagyományosan az újpesti vasútállomásnál lévő Horváth-kertben tartották.
1927-re készült el az iskola épülete teljesen. Az ideiglenes lapostetőt palaborítású sátortető váltotta fel, bevezették a központi fűtést, modern szertárak, labor, jól felszerelt fizika, kémia, biológia előadóterem létesült.
1934-ben a három iskolatípust ( reáliskola, humán-, reálgimnázium) Hóman Bálint kultuszminiszter összevonta; létrejött az egységes követelményű, a szakosodást az osztályok szintjén megvalósító gimnázium. (Újpesti Magyar Királyi Állami Könyves Kálmán Gimnázium)
A II. világháborús események is nyomot hagytak az intézmény életében. 1943 februárjától hadikórház működött az iskola épületében ( pszichiátriai betegeket kezeltek itt), a tanítás a tér másik oldalán, a Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumban és a leányiskolában folyt. 1945-ben az épületet két bombatalálat érte, a tető, a kerítés rongálódott meg, hónapokig tartó szénszünet volt a téli hónapokban.
Az 1945-ös év fontos fordulópont volt az iskola életében. Elkezdték a 8 évfolyamos gimnázium leépítését, a folyamat 1947-ben zárult, így négyosztályos gimnáziummá vált. (Újpesti Magyar Állami Könyves Kálmán Gimnázium). Ugyanakkor elindítottak egy harmadik osztályt is, munkásszármazású tanulók részére. 1946-ban elkezdte működést a Dolgozók gimnáziuma is, 1962-ig a Könyves Kálmán Gimnázium részeként, utána önálló intézményként működött az épületben 1982-ig.
1952. évi miniszteri rendelet nyomán megjelentek a lányok a nappalis osztályokban is, így az eredetileg fiúgimnáziumként indult Könyves a 60-as évekre fiúkat és lányokat is befogadó intézménnyé vált. Az oktatásügy irányítói a cserkészmozgalom helyébe az úttörőszervezetet állították, létrehozták a DISZ-t ( Demokratikus Ifjúsági Szervezet). Az új ideológiai elveknek megfelelő tartalmas, igényes szabadidős tevékenységeket szerveztek, 11 szakkör, 29 tanulókör segítette a diákokat tanulmányi munkájukban.
1953-ban Kulin György vezetésével kezdődött meg az iskola kupolájának, s benne a csillagvizsgálónak az építése. 1955-ös átadása után számos nehézség akadályozta az egyedülálló iskolai obszervatórium munkáját, de napjainkban a Kulin Csillagda aktívan működik, sok-sok kisdiák, felnőtt örömére.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején az iskola épülete a harcok egyik központja lett. Az Újpesti Forradalmi Bizottság főparancsnoksága itt működött, lőszer-, és fegyverraktárat rendeztek be. November 8-án a szovjet csapatok körülvették az épületet, a harckocsik ágyúi szinte teljesen szétlőtték az épület Tavasz utcai szárnyát, az az első és második emeleti folyosók az alagsorba szakadtak le, a falak leomlottak, át lehetett látni az udvarra. Elpusztult a könyvtár jelentős része, megsérült a tornaterem, díszterem is. A helyreállítás során az épület toldást kapott, az új szárny három hivatalsegédi lakást és egy új tantermet tartalmazott ( ebben most a könyvtár található). Az alagsorban ebédlőt és három politechnikai műhelyt alakítottak ki. A mai angol terem vasas műhely volt, a mai pinceklub volt az asztalosműhely, a mai nyelvi laborban pedig varroda volt berendezve a lányoknak.
Az 1961. évi oktatási törvény bevezette az 5+1-es gimnáziumi rendszert. Öt nap tanulás után szombatonként a környező üzemekben, gyárakban dolgoztak a diákok. A 60-as évek második felétől szakosított tantervvel működő tagozatos osztályok létesültek. A Könyvesben matematika-fizika, kémia-biológia, angol-orosz tagozatos osztályok indultak. 1967-től a kiemelkedő közösségi munkáért “ Aranykoszorús Könyves-jelvényt”, a kiváló tanulmányi teljesítményért a végzős diákok pedig “Könyves Kálmán Emlékplakett”-et (Kiss István, egykori Könyves-diák, szobrászművész alkotása) vehettek át.
Ebben az évtizedben szóba került az is, hogy az országos iskolaszerkezeti változásoknak megfelelően a Könyvesből szakközépiskola legyen, de Újpest támogatói közösségének köszönhetően ebből a tervből nem lett semmi, iskolánk továbbra is gimnáziumként folytathatta működést.
Az 1976-os iskolai reformtörekvések célja volt, hogy a gimnáziumokban folyó oktatás középpontjába minél inkább az egyéni képességek fejlesztése kerüljön. Ennek egyik eszköze volt a fakultációs rendszer, a tantárgyak közötti részleges választás lehetősége.
1982-ben szűnt meg országosan a hatnapos tanítási hét, ettől kezdve a szombat szabad nappá vált. A nyolcvanas években hirtelen megnőtt az osztályok létszáma, volt olyan év, amikor 5, illetve 6 osztályt kellett indítanunk. Ez nagyfokú zsúfoltsághoz vezetett.
Ezen enyhített, hogy 1984-ben a szemben lévő iskolaépület néhány termét megkaptuk használatra. Ez a “Depo”, minden Könyvesbe kerülő diák ismeri, hiszen azóta is az első évfolyamos osztályaink ( 7-esek, 9-esek) itt kezdik Könyveses életüket, 1 évig itt tanulnak. Sajnos épületbővítési törekvéseink azóta sem jártak sikerrel, bár a fejlesztéshez gyönyörű tervet készített iskolánk volt tanulója, Zay András, de nem kaptunk hozzá elegendő anyagi támogatást.
A 80-as évek meghatározó eseménye volt a személyi számítógépek megjelenése az iskolákban. (ABC 80, HT-1080, Commodore 64, ZX Spectrum). A technológia rohamosan fejlődésének voltunk tanúi, 1996-ban kötötték rá számítógépeinket az 1993 óta működő világhálóra, az internetre. Iskolánk első weblapját P.Szabó Melinda készítette , 1998-ban.
Új tagozatok jelentek meg iskolánk kínálatában: ének-zene és rajz, humán, számítástechnika, nyelvi tagozatok közül választhattak az ide felvételt nyert diákok.
A rendszerváltozást (1989) követően megszűnt az orosz nyelv kötelező oktatása. A diákok a nyugati nyelvek (angol, francia, német, olasz) és az orosz közül válogathattak. Eltörölték a 8+4-es iskolaszerkezet kizárólagosságát, lehetővé tették hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szervezését. A Könyves Kálmán Gimnázium élt ezzel a lehetőséggel, és 1994-ben hatosztályos gimnáziummá alakult úgy, hogy megtartotta a négyosztályos rendszert is.
Ez az iskolaszerkezet jellemzi most is a Könyvest.
2001 óta évente egyszer kompetenciamérések vizsgálják a tanulók szövegértési képességeit, illetve a matematikai eszköztudását. Az utóbbi években bővült a vizsgált területek száma, jelenleg szövegértés, matematika, természettudomány, idegen nyelvi mérés az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében, digitális kultúra, történelem területén készülnek országos mérések.
2001 óta hatévfolyamos tanulóink központi írásbeli felvételi vizsga és iskolai szóbeli vizsga után kerülnek be az intézménybe, a 9. évfolyamos tanulók pedig 2004 óta írnak központi felvételi vizsgát.
2005-ben bevezetésre került a kétszintű érettségi rendszere, ennek keretében középszintű és emelt szintű érettségit tesznek tanulóink, ezzel egyidőben az korábbi egyetemi írásbeli felvételi megszűnt.
2013-ban fenntartóváltás történt, a korábbi önkormányzati fenntartású iskolák állami fenntartásúak lettek, iskolánk az Észak-Budapesti Tankerület része lett. Elnevezése Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium-ra változott.
2014-ben Európai Uniós támogatással megújult a kémia szaktantermünk. Az Öveges-labor modern eszközökkel segíti természettudományos oktatásunkat.
A magyar közoktatás rendszerének modernizációjaként a hagyományos, papíralapú ellenőrzőket, naplókat 2017-ben felváltotta a KRÉTA, a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, amelynek keretében digitális adatnyilvántartás zajlik.
2020. március 13-án a Covid19-világjárvány miatt online oktatásra tértünk át. A pandémia kitörése, lefolyása megrázó tapasztalat volt mindannyiunk számára. Felkészületlenül ért bennünket, az online oktatás feltételeinek megteremtése, az elektronikus eszközök, platformok (Discord, MsTeams) használata kihívás elé állította tantestületünket.
Sajnos ebben az évben a ballagás is elmaradt, az írásbeli érettségi vizsgát szigorú előírásoknak megfelelően tehették le a végzős tanulók, a szóbeli vizsgák elmaradtak. Bár az új tanévet hagyományos módon elkezdtük, 2020. november 10-től ismét online oktatásra tértünk át, és csak 179 nap után, 2021. május 10-én térhettünk csak vissza az iskolába. Generációk meghatározó tapasztalata lett, hogy XXI. századi világunkban is lehetnek olyan világjárványok, amelyek régen sokkal többször sújtották az emberiséget, és a modern kor embere is lehet védtelen ezekkel szemben.
Iskolánk 2019 óta több Erasmus projekthez kapott Európai Uniós támogatást, ennek keretében külföldi tanári továbbképzések, diák csereutazások valósultak meg 54 millió Ft értékben. Törekszünk arra, hogy nemzetközi kapcsolatainkat szélesítsük, ezért számos külföldi Erasmus – diákcsoportot is fogadtunk az elmúlt években.
A Könyves Kálmán Gimnázium mindig is törekedett arra, hogy legfontosabb célkitűzései: az egyetemes kultúra magas szintű megismertetése a fiatalokkal, a sikeres egyetemi felvételi vizsgákra való felkészítés mellett életre szóló közösségi élményeket adjon diákjainak, erősítve így a Könyveshez, Újpesthez, hazájukhoz való kötődésüket.
A színes, gazdag diákélet egyik kiemelkedő eseménye iskolánk életében az a túratábor-sorozat, amelyet Szepesváry László igazgató úr kezdeményezett 2016-ban. Az országos Kéktúra 1155km-es távját járta végig iskolánk az elmúlt években. Eddig 2850 túrázó diák, tanár tartott velünk, 69 túrát teljesítettünk. Hátra van még 104 km, 2025 májusában fejezzük be ezt a rendkívüli túratábort.
összeállította:
P. Szabó Melinda
a Humán munkaközösség vezetője, könyvtáros
Források:
A Könyves Kálmán Gimnázium értesítői, évkönyvei
Hendel Ödön: Az ujpesti főgimnázium krónikája In: Az UJPESTI M.kir. Állami Főgimnázium értesítője az 1914-1915 tanévről (6.o- 49.o.)
Nádas József Gyula: Történelmi arckép a Könyves Kálmán Gimnáziumról In.: 75. a Könyves Kálmán Gimnázium jubileumi emlékfüzete 1905-1980. (5.o. – 15.o.)
Szakonyiné Cseri Bogáta: A Könyves története ( folytatás) In.: Könyves évkönyv 90. Könyves Kálmán Gimnázium 1905-1995.(22.o.23.o.)
Estókné dr. Baranyi Beatrix:” Mindenünket a művelt, gazdag és szabad hazáért” A Könyves Kálmán Gimnázium története In.: Docendo Discimus Tanítva tanulunk. A 100 éves Könyves Kálmán Gimnázium évkönyve ( 9.o.- 23.o.)