Menü Bezárás

Beszámoló az Erasmus+ ciprusi programjáról

Waste Wise – Water Wise!

Erasmus + iskolai partnerségek (K229) program a ciprusi Gymnasio Polemiou diákjaival

Ciprus Aphroditénak, a szerelem istennőjének szülőhelye a görög mitológiában. A Könyves Kálmán Gimnázium diákjai abban a szerencsében részesülhettek, hogy a ciprusi Gymnasio Polemiou diákjaival együttműködve foglalkozhatnak a környezetvédelem témájával egy kétéves bilaterális iskolai partnerség keretében, melyet az Európai Unió finanszíroz az Erasmus+ iskolai partnerségek program keretében.

A projekt 2020 szeptemberében indult, de a Covid világjárvány miatt egy évig csak online tarthattuk a kapcsolatot, a tényleges találkozásra várnunk kellett. Végül intenzív előkészületi munkák után 2021. szeptember 23-án útnak indulhatott a 21 diákból, három tanárból és egy kísérő szülőből álló magyar csapat. Már az utazást is izgatottan vártuk, mert többen most utaztak először repülővel, és még senki sem járt a csapatból Cipruson.

A járvány miatt kicsit aggódtunk, hogy minden rendben legyen, de a repülőtéri gyors és szervezett regisztrálás, tesztelés után már roboghattunk is bérelt buszunkon az iskolába. Nem kisebb szorongást jelentett a tudat, hogy soha nem látott partnerekkel kell majd együtt dolgozni. Azonban elképzelni sem lehetne zökkenőmentesebb ismerkedést, mint amit Polemiben tapasztaltunk. A ciprusi diákok és tanárok nagyon felkészültek a fogadásunkra. Rövid ismerkedés után a nyelvi nehézségeket – mint annyiszor – a közös sportolás oldotta spontán szerezett röplabdázás formájában az iskola tornatermében.

Szállásunk a hegyek között megbúvó Panagiában lévő Környezetvédelmi Oktatóközpontban volt. A központ lelkes munkatársai sokat segítettek az utazás szakmai programjának megvalósításában, és mindent megtettek a kényelmünk érdekében. Két éjszakát Paphosban is töltöttünk, a körzeti pedagógus nyaralóban.

A hét nap alatt tartottunk prezentációkat Magyarországról, Budapestről, az iskolánkról, a magyarországi vízgazdálkodásról és szemétkezelésről. Vittünk magunkkal kiállítást is ezekben a témákban.

Ismerkedtünk a ciprusi vízgazdálkodással, melynek mottója a függetlenné válás óta, hogy „Egy csepp édesvíz se jusson a tengerbe.” Cipruson kevés eső esik, többségében nyáron kiszáradó folyók vannak, ezért óriási víztározókat építenek, hogy minden csepp vizet összegyűjtsenek. Két ilyen gátnál is jártunk, egyiknél méréseket is végeztünk. A víztározók vizét modern víztisztító telepeken teszik ivásra alkalmassá. Egy ilyen telepet is megtekintettünk. A témában legizgalmasabb látogatás a sótalanító üzembe vezetett, ahol tengervízből készítenek ivóvizet. Az üzem mérnökei türelmesen magyarázták kiváló angolsággal, hogyan megy át fordított ozmózissal 60 bar nyomás alatt a víz a féligáteresztő membránon, és még utána napokig próbáltuk megfejteni, hogyan nyerik vissza átfordítással az energiát a folyamat végén. Történelmi betekintésként megnéztünk egy régi vízimalmot is.

A szemétkezelés Cipruson óriási probléma. A témával részletesebben majd a ciprusi csoport magyarországi látogatása alatt fogunk foglalkozni. Ebbe a hét napba egy tengerparti szemétgyűjtés fért bele. Köztudott, hogy a Földközi-tengerben rengeteg szemét úszkál. Összegyűjtöttük egy partszakaszon a hulladékot, szétválogattuk, lemértük, rögzítettük, hogy milyen anyagból mennyit találtunk, majd a szelektív kukákhoz helyeztük a hulladékot. Az akció célja az volt, hogy a résztvevőkben tudatosuljon, mennyire helytelen eldobálni a szemetet.

Az utazás turisztikai élményekkel is szolgált. Fürödtünk a gyönyörű tengerben, elzarándokoltunk egy görög ortodox kolostorba (Chrysoroyiatissa kolostor), ahol a legenda szerint még Jézus Krisztus életében készült ikonon szemlélhettük meg a Megváltó arcképét. Megcsodáltuk az UNESCO világörökség részét képező II. századi páfoszi mozaikokat, sőt még egy néprajzi gyűjteményt is megmutattak nekünk.

Vendéglátóink minden percünket gondosan kitöltöttek, teljes ellátásunkról gondoskodtak. Az együttműködést egy közös kerti partival ünnepeltük meg, eszem-iszommal, ciprusi és magyar dalokkal, fergeteges közös táncmulatsággal. Vittünk egy magyar népviseleti ruhát is, és két diákunk eltáncolt egy csárdást.

Az iskola falára készített falfestményekkel örökítettük meg az együttműködést. Jó érzés tudni, hogy az udvari csapok fölötti festményen ott lebeg barátságunk jelképeként a ciprusi és a magyar zászló.

A program a következő találkozásig online folytatódik hivatalosan az eTwinning felületen. A diákok megismerték egymást, így nem hivatalos csatornákon közvetlenül is folytathatják a barátságok elmélyítését.

A ciprusi csoport látogatását márciusra tervezzük, melyre hasonlóan tartalmas programmal készülünk.

Ágoston Éva

a projekt koordinátora