Képes „Idegen”- vezetés a Könyvesben
Bocsánat a címért…. Már hogy lenne idegen az, aki Könyves diák volt !!!!! Semmiképpen nem az, de meglehet, hogy sok év után visszatérve nem mindent talál úgy, ahogyan emlékei szerint volt, mert az iskola épülete is „él”, s változik korról korra. S minél régebben érettségizett valaki, annál valószínűbb, hogy egyes helyekre – annak idején – nem tehette be a lábát. Most viszont megnézhetné, de már „minden más”…
Távolról megpillantva az épületet, a kedves „idegen” megnyugodhat, a külső nem változott! Nem hinném, hogy olyan korból is érkezne valaki, aki még látta az iskola előtti parkot, – amit én már csak képeslapon láttam. *1* Talán jöhet még valaki, aki emlékszik az iskola előtti út kockaköveire, villamosmegállóval, látta a „tuját” is csikorogva fékezni a Nyár utcai saroknál… *2* Van, akinek emlékében a sokkéményes tető van, másnak a központi fűtés „gyárkéménye” a tájékozódási pont. S az ötvenes évek óta sokunknak a csillagvizsgáló kupoláján akad meg a szeme. Közös emlékünk, az épület elkészülte óta, a klinkertéglás burkolat vörösesbarna színe, a homlokzat timpanonja, az épület lekerekített sarkai. Még köztünk vannak azok az iskolatársaink, akik az eredeti épületben kezdték az iskolát, s a kibővítettben fejezték be. ’56-ban ugyanis súlyos károk érték az épületet, *3* s bár a lebontás gondolata is fölmerült, végül a helyreállítás mellett döntöttek, sőt még bővítették is az épületet. Az 1958-ban beadott tervek szerint alaposan átépítették az iskolát, nem csak a sérült részeket javították ki. Az addig igazgatói lakást magába foglaló részt – ami a szétlőtt földszinti rész – megszüntették, s oda került a tanári szoba. Akkor épült az északi szárny folytatása, négy szint. Három szinten hivatalsegédi lakásokkal, s a negyediken egy tanteremmel bővült az iskola. A hivatalsegédek, fűtők lakása addig az alagsorban volt.A komfort nélküli kis lakások helyén konyha és ebédlő lett kialakítva, valamint háromféle politechnikai műhely. Hogy ez a toldalék nem egykorú az épülettel, ezt jól lehet látni a klinkertéglák jelentősen eltérő színében, *4* valamint a már említett lekerekített sarkok hiányában. Ha eddig ennek szépsége nem tűnt fel, hát megér egy sétát az összehasonlítás!
(Utunk során többször fogok hivatkozni erre az átépítésre.)
Belépve az iskolába a – hajdan tágas – aulába jutunk. A nagyon régen érettségizettek is nyugodtan beléphetnek már, mert elmúlt az az idő, mikor főbejáratot a diákok nem használhatták. Az aulában közös emlék mindannyiunknak a kapusfülke csudaszép ajtaja, felette a domború, zománcozott tábla, „ÜGYELETES” felirattal. *5* Úgyszintén az üvegajtók felett levő egyszerű díszes, geometrikus mintázatú osztott üvegű ablaksor. *6* A jobb oldalon levő tanári öltöző nem lehet egykorú az épülettel, de tagoltsága, kivitelezése alapján abból a korból származik, amikor még asztalos készítette a bútort, nem gép… ( ’62-ben még nem, de ’68-ban már megvolt…) A fentebb használt „hajdan tágas” kifejezés azt jelzi, hogy a teret előbb a „kockadizájnos” büfé szűkítette, majd a második évezred elején funkcióváltás történt. Addig a kisépületbe átmenő csoportok – ezt még magyarázni kell… – itt gyülekeztek, azóta viszont ebben a térben jobb felé egy modern recepciós pult, bal felé virágládás térelválasztóval elkerített szülői fogadó, és várakozó tér, bőrfotelekkel, kanapéval. *7* Kellemes hely akár egy „kellemetlen” szülő-tanár találkozóra is. Ma a büfével kapcsolatos emlékeket fölelevenítendő le kell sétálni az alagsorba. A lépcső aljában lett újraépítve a „legendás” büfé. (Bal felé meg a konkurencia látható: háromféle italautomata – a kávé zárolva az ifjúság számára!)
Ha már lementünk az alagsorba, hát nézzünk szét! Az északi szárnyon (balra) ma a konyha, ebédlő van. Ne keressük az énektermet, ami sok éven át ott volt, mert az idei tanévtől egybenyitották az ebédlővel. Így az már tágas, jóval nagyobb létszám kiszolgálására alkalmas, mint eddig. *8* A konyha, sajnos maradt a régi, az átadóablakok továbbra is kicsik. De ne legyünk telhetetlenek! A konyha melletti kis csoportfoglalkozásra alkalmas terem a franciaterem. Ajtaját közelebbről megnézve, díszes ajtófélfákat találunk. Az alagsori lakások átépítésekor maradhattak itt. A 58-as átépítés során itt volt az orvosi szoba és váróterem.
A folyosó végén – hajdan szenespince helyén előbb asztalos-, majd, varróműhely volt – ma számítógépekkel felszerelt nyelvi terem van. Az alagsor déli szárnyán a „régi” angol terem van – a hajdani vasas műhely (Góra tanár úr „szentélye”) helyén. A hatvanas években egy ideig szakközépiskolai osztály is volt a Könyvesben. Egy tabló őrzi ennek a kornak emlékét a tanári folyosón. *78* A folyosót lezáró „új keletű” ajtó mögött rejtőzik a hajdani légópince a maga vasajtóival, a hajdani KISZ klub, megannyi fergeteges csocsóparti színtere. Ma testnevelés szertár, raktár van a helyén. Az alagsorhoz vezető lépcsővel pont szemben van az iskola hő központja. 1927-ben készült el az épület központi fűtése, itt voltak a gőzkazánok, a fűtők itt rakták a szenet naphosszat. A kazántér ablaktalan helyiség lévén a szellőzés két rács alkalmazásával az aulán keresztül történt. Ma a kazánok a múlté, a tér töredékét foglalja csak el az a két gázégő, ami a fűtést biztosítja. Fűtő sincs már s hivatalsegéd sem. Jó 30 éven keresztül tartozott ebben a minőségben sokak életéhez Emma néni, akit ma is látni vélünk a kapusfülkében… (E sorok írásakor Emma néni betegségeivel küzdve ugyan, de még hozzánk tartozik. A „hivatala” megszűntével – nyugdíj után sok-sok évvel – kiköltözött az épületből. A mai iskolához őrző-védő és takarító cégek tartoznak, ők végzik a „technikai dolgozók” munkáját.
Térjünk vissza az aulába egy olyan pillantásra, ami nem sokaknak jut eszébe. Tekintsünk föl a mennyezetre! Nagyon egyszerű téglalapsort látunk díszként. Érdekes, a többi szinten koncentrikus körök a díszek, csak itt és a lépcsőház mennyezetén van téglalap. Jól látható, hogy a tanári öltöző ráépült erre, *9* ebből vélhető, hogy későbbi, mint az épület. (1962-ben még nem volt meg.) A bejárati ajtó két oldalán vörösmárvány táblán arany betűkkel vannak kőbe vésve a sportban kiemelkedő volt Könyves-diákok nevei. *10* A táblát a Nádas Alapítvány helyezte ki. Nem ez az egyetlen tábla. Az Alapítvány sokat tett az iskola múltjának ápolásáért, később szólok részletesebben róla. Most az üres recepciós pult mellett belépünk a földszinti folyósóra. *11* (Azért üres, mert a telefon a kapcsolók mind a kapusfülkében vannak, így a portás ott ül, fogadja a hívásokat, kapcsolja a mellékeket, amikor éppen nem nyitja a hátsó ajtót, avagy zárja – délelőtt, tanítási időben – az iskola ajtaját.)
A földszinti folyosó közepén indul az emeletre vezető lépcsősor. Maga a lépcső is figyelemre méltó, egyszerű, nem díszes, de tekintélyt sugárzó. Mennyezetig érő ablakok teszik világossá a lépcsőházat, a műkő kartámasz tekintélyes mérete biztonságot sugárzó. *12* A teljes lépcsőházat még az eredeti sötét csempe díszíti, hatásos kontrasztot mutatva a fehér falakkal. Az épület tengelyében, két nagy ablak közt ma Kiss István 1968-ban ólomból készült Könyves Kálmán szobra áll.*13* Ő hajdani Könyves diák, Kossuth díjas. A szobor háttere az 2005-ös felújítás záróakkordjaként újult meg. Addig 30 éven át mennyezetig érő lambéria borította az ablakok közt a falat. A tervezést és kivitelezést az iskola két tanára (Kovács Csaba, Horváth Szabolcs) a kivitelezést egy kőfaragó, s iskolánk egyik tanára (Kovács Csaba) végezte. A szobor előtti években egy 1920-ban felavatott emléktábla volt itt, az első világháborúban elhunyt Könyves diákok emlékére. Felette Krisztus kép, előtte virágtartók. *14* Majd az ötvenes években egy „praktikus” vörös faliújságot tettek elé, a múlt emlékét eltakarandó. Még később nem kímélve a fáradtságot levésték a táblát. A lambéria „emlékét” a maradék csempe őrzi, a szép kerekített szélű zárócsempék a fal síkján – ma már értelmetlenül – túlnyúlnak. Az említett emléktábla újraállítása egy volt iskolatársunk felajánlása folytán szervezés alatt áll.
Mielőtt elindulnánk, tekintsünk fel a mennyezetre, hiszen az épület tervezői három koncentrikus körrel egyszerre találták meg a hasonlóságot is és a különbözőséget is az aula mennyezetével. Ez a körös motívum lesz a második emeleten is és a díszteremben is a mennyezet dísze. A lépcső két oldalán lehet lemenni az alagsorba és az udvarra is. Mindkét oldalon hatalmas vörös márványtábla hirdeti a tudományban nagy eredményt, kitüntetést elért volt iskolatársaink emlékét. *15* Megható pillanat volt számomra, mikor egy vezetés után valaki megkérdezte az egyik névre mutatva: Ezt az embert ismeri? Nem. Hát, ez én volnék… A korlátot tartó oszlopokon két kisebb tábla: Babits Mihály és Kulin György Könyves-tanár voltát hirdeti.
Most induljunk balra, a déli szárny termei felé. Két tanterem után ma egy kis iroda található, hajdan nyelvi terem volt. Erre sokan az esti iskola tanári szobájaként emlékeznek. *16* 1947-ben indult a dolgozók oktatása a Könyvesben, független intézményként 1963-ban önállósult. Volt kora délután ifjúsági tagozat, volt esti és levelező is. A Könyves tanárai ott is helyt álltak, így sokan tudtak egyetemre, főiskolára menni az ott érettségizettek közül. 1983-ban szűnt meg a két intézmény kényszerbérlete, s a dolgozók gimnáziuma önálló épületbe költözött (Bródy Imre Gimnázium, Attila utca). Nem sokáig maradt üresen a szoba, mert az igazgatóhelyettesek költöztek ide. A tábla az ajtó felett ma is ezt hirdeti, pedig ottlakásuk csak 1997-igtartott, akkor költöztek el mai helyükre. Napjainkban a testnevelő tanárok tanári szobája, ők a tornaterem kis toldalékából költöztek ide. Helyükre konditerem került. A folyosó végén van a tornaterem, iskolánk legnagyobb terme, területe 230 m2. Mellette – ’66 óta két szinten – az öltözők. *17* Az alsó szintről lehet az udvarra menni egy háborús emlékeket őrző vasajtón. *18* Ilyen ajtók vannak a légpincében is. Hajdan az udvari ajtó is légóajtó volt, mára „csak” egy vasajtó. A tornaterem Duna felőli falán hajdan ajtó volt, amin keresztül egy – az ott álló emeletes házak által határolt – kis udvarra lehetett kilépni. Az ajtót később befalaztak. Az udvarról még látható a szemöldök-gerenda a burkolatban. *19*
Most járjuk be a földszinti folyosó északi szárnyát. Jobb kézre egyetlen kis szoba van, – a kapusfülke párjaként – mely ma az orvosi szoba. Sokáig ez volt a gazdasági iroda, de a hetvenes évek derekán ezek helyet cseréltek. Ma a gazdasági iroda az első emeleten van. A szoba egy ideig kis nyelvi terem is volt. Ezen a folyosószakaszon is két tanterem található. Az első falán emléktábla örökíti meg Fecske András tanár úr emlékét. *20* Feltűnő, hogy ezekben a termekben az ablakok alatt faborítás van, míg a többi teremben nincs. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ezekben a termekben volt a tanári szoba. – 1956 előtt még így volt. –
A második tanterem után hajdan egy mennyezetig érő ajtó volt, s mögötte a „tanárok földje”…. Volt idő, mikor ügyeletes állt kétoldalt, s ha valamelyik tanárral volt dolgunk, hát ő hívta ki nekünk az illetőt. Az ajtó már nem élte túl a 2005-ös nagy felújítást, most a fal- és padlóborításban látszik a megkülönböztetés, szép márványborítást kapott mindkettő. Az ablakok alatt bőrfotelek vannak, melyek sokszor a diákoknak nyújt kényelmes pihenést a szünetre. (Sokunknak gondolom ez új…) *21* A hajdani ajtó után balra van a titkárság, majd az igazgató szobája. 1977 előtt a titkárság helyén az igazgatóhelyettesek szobája volt. Az ’58-as átépítés során a mai titkárság helyére került az igazgató szobája, s mellette a helyetteseké volt a nagyobb szoba. Az átépítés előtt itt egy kisebb szoba, folyosó és két WC volt, valamint kis teraszon át kijárás az udvarra. Az „ántivilágban” itt ért véget a diákság tere. S ahol a folyosó ma kanyarodik, fal volt, rajt ajtó,itt kezdődött az igazgató lakása. Ez volt a teljes bekanyarodó folyosószakasz, 4 szoba és mellékhelységek. Ma a folyosó végén gyönyörű magas ajtó nyílik a tanáriba. Egyik vezetésen valaki megjegyezte, hogy hajdan ez egy tanterem volt, s ő ott írta az érettségi dolgozatot (megkérdőjelezhető!). Ez a rész és a felette levő tanterem volt teljesen szétlőve 1956-ban. Szintén egy vezetésen hallottam, hogy a kisdiákok tiltás ellenére belopakodtak a szétlőtt termükbe, s döbbenten látták, egyetlen fala van csak épen a teremnek – teteje sem volt – s amin a Lenin kép volt…
A mai tanári szoba *22* hajdanában az igazgatói traktus két szobája volt. Az „ántivilágban” az igazgató benn lakott az épületben, s az, hogy 4 – 5 szobája volt, az természetes… Ezért is vannak itt szépen kialakított ablakok, redőnnyel, faborítással. Ezek az ajtók és ablakok ónémet stílusra emlékeztető díszítést kaptak. *23* Csak a díszteremben vannak még ilyen szépen kidolgozott nyílászárók. A tanári szoba mai ajtaja az igazgató titkári szobájába nyílt, s onnan nyílt az igazgató irodája, majd a lakása. Az 1956-os belövés után alakították át a mai formájára az épületet. A tanári szoba ezt megelőzően a mai 4-es terem volt, a titkárnő melletti tanterem. A tanári folyosón is bőrfotelek vannak, valamint egy sokajtós szekrénysor a tanároknak. A tanári után – a hajdani iskolatitkári szoba ma – társalgó, étkező a tanároknak. Sok éven át ez volt a dohányzó, ma már „tiszta a levegő” itt is.
Az utolsó szoba ma az igazgatóhelyettesek szobája, 1977-ig könyvtár. A helyettesek szobájának ez a harmadik általam ismert helye. ’77-ben az igazgató mellől (ma iskolatitkári) ide került a helyettesi szoba, majd az esti iskola távozásával átköltöztek a tornaterem mellé. Itt akkor a magyartanárok szobája volt, az igazgatóhelyettesek 1997-es visszaköltözéséig. Az 1958-as tervrajz szerint az átépítés előtt az igazgatói lakás konyhája volt.
A folyosó utolsó ajtaja is szépen kidolgozott munka, hajdan fontos helyre nyílhatott – igazgatói lakás(?) – de ma se panaszkodhat, hisz tanári (női) mosdó… A tanári férfi mosdó közvetlen a tanári szoba ajtaja mellett nyílik, hajdan ez volt az igazgatói lakás WC-je, majd a koedukáció bevezetése után – ami a tanári karban is koedukációhoz vezetett – női mosdó lett. *24*A koedukáció oly jól sikerült, hogy a szükség lett a cserére, így ma már a férfi mosdó a kisebb… Pár lépcső vezet az elcsúsztatott földszintre az 1956 utáni új szárnyba, a hivatalsegédi lakásokhoz. Itt hátsó kijárat nyílik az udvarra. Hajdanában eddig tartott az igazgató lakása, mely szép boltíves belső erkéllyel fejeződött be. A régi és az új épületrészt lépcsőház köti össze, amin minden szint megközelíthető. Induljunk föl az első szintre!
Felérve az első emeletre a hajdani liftajtónál bukkanunk ki. *25* Ma franciaerkély zárja a hajdani kilépő bejáratát. 1968-ban még megvolt a liftakna üvegborítása, lift nélkül. ’62-ben érettségizett iskolatársunk emlékeiben ez a hely a szeneskannák felhúzásának a helye volt. Annak idején a termekben kályhák voltak, s a generációk által ismert Jávorék így látták el az iskolát.
A padlóra pillantva a folyosó mintázata lezárt minta, *26* mutatja, hogy hajdanában eddig tartott a folyosó, ez után már csak a vizesblokk volt. Megfigyelhető, hogy négy kis ablak van egy magasságban, nem követve a lépcső emelkedését, ezek voltak a hajdani vizesblokk ablakai.
Régebben 6 ablak volt, de a vizesblokkok elhelyezése után kettőt befalaztak. Ma már csak régi fényképeken és a klinkertéglák színe alapján lehet a helyüket elképzelni. A liftajtón kitekintve az épület túlsó szárnyán is látjuk a liftajtókat és a falon a klinkertéglák elszíneződése alapján a hajdani lift helyét is. Érdekes, hogy a túloldalon a lift csak 2 szintes volt, míg ezen az oldalon az udvarig ment lefelé a szerkezet. Az épület túlsó oldalán is ugyanezek a kis ablakok jelzik, hogy hajdanában hol voltak a vizesblokkok. Akkoriban nem lévén koedukáció, csak egyfajta WC-k voltak. *27* Ezen a szárnyon hajdan 3 tanterem volt, mára kettőt egybenyitottak, s egy szép tágas termet kaptunk, ez a Nádas terem. Ebben a teremben faltól falig szekrénysor van – az N. J. pro Homine alapítvány adománya – melyben alul a iskolatörténeti kiállítás, felül a könyvtár régi könyvei vannak elhelyezve. Helyet kapott itt a Nádas emlékkiállítás, az iskola építészeit és az iskola történetének egyéb jeles személyeit bemutató tárló. Az ajtó mellett emléktábla hirdeti Nádas tanár úr emlékét. *28* A Tanár úr 1966-ban érettségizet osztálya a 25 éves találkozón összefogott, s alapítványt hozott létre volt osztályfőnöke emlékére. Az N.J. Pro Homine alapítvány sok kiadvánnyal – pl. az évkönyv szerkesztésével, kiadásával sok-sok év hallgatás után –, események szervezésével támogatta már az iskolát, és az öregdiákok rendezvényeit. Ők állították azokat a márványtáblákat, melyek emléket állítanak iskolánk tehetséges, eredményes volt diákjainak, tanárainak. Ezeket a táblákat láthattuk/olvashattuk az aulában, a főlépcső előterében kétoldalt a falon és a két tartóoszlopon, illetve a díszterem előterében. A Nádas-terem a használatát tekintve tanterem, de ha lehetőség nyílik rá, szűkebb körű rendezvényeknek ad otthont. Az iskolatörténeti kiállítás, a régi könyvekkel megrakott polcok a háttérben történelmi hangulatot árasztanak. *77* A Nádas terem ajtaja mellett egy kis ajtó van ez az 58-as terveken mint „segédkönyvtár” szerepel, gondolom raktár lehetett. Ismereteim szerint a takarítónők szobája is volt, majd a tanári dohányzó, napjainkra térképtárrá lépett elő.
A Nádas-teremből kilépve az egész iskolán végigfutó hosszanti folyosót látjuk magunk előtt. A folyosó ezen szakaszán három tanterem található a lépcsőig, majd kettő és végül a folyosó végén a fizika előadó, az üvegajtó mögött. Térjünk be az egyik tanterembe!
Az épület egyik jellegzetessége a tantermek hatalmas ablakai. Első látásra csak azt látjuk, hogy nagyok, tagoltak, valami furcsa rend szerint. Érdemes megnézni, mennyire praktikus a beosztása! Ha elegendő a kis ablaknyílás, az alsó ablakokat bukóra lehet állítani. nagy nyári melegben a középső szárnyakat nyitva lehet tartani, s eközben a tanítás zavartalanul folyhat, mert ez olyan magasságban van, hogy a tanulók – nagy átlagban – még föl is állhatnak a kinyitott ablak alatt. A legfelül levő keskeny ablaktáblák a szimmetriát biztosítják, s csak a takarításkor szokták kinyitni. * 29* De ne feledkezzünk meg az ablakot „rendeltetésszerűen” használni, azaz kipillantani rajta… A nyolcvanas évek előtt, nem lévén a lakótelep, a budai hegyeket lehetett látni. Sok régi iskolatársunknak ez biztosan hiányzik ma, mikor egy keskeny sávban lehet már csak a hegyeket látni, a többi irányban 10 emeletes házak vannak.
Bizonyára feltűnik a tantermekben egységes csempeborítás van a hajdani olajlábazat helyén. Elsőre furcsa, de időtálló. Színében harmonizál a termek belső színével, hiszen az ablakok, és az ajtók belülről bordóbarna színre vannak mázolva. Az ajtók kívülről zöldek minden folyosón. Némelyik ajtón az iskola színeinek története rajzolódik ki: kétféle zöld és egy narancssárga színt rejtenek a rétegek…*30*
A tanteremből kijőve a díszterem előtt vagyunk. A díszterem iskolánk második legnagyobb terme, 180 m2. *31* Szépen kidolgozott mennyezetig érő ablakai vannak, a mennyezetén a jellegzetes körökkel, s a 2005-ös felújítás alkalmával a nagy üres falszakaszok gipszstukkó díszkereteket kaptak. *32*
Mivel nagyon meg kell becsülni azt a keveset, amink van, hát fölhívom a figyelmet a falból kiálló két függönytartó kampóra. Egyszerű, erőt sugárzó forma, a talapzatát tekintve régóta az épülethez tartozhat. *33* Sajnos az iskola előtti forgalmas útszakasz, de főleg a villamosforgalom, zajossá teszi a dísztermet, ami a koncertek alkalmával zavaró tud lenni. Hajdan itt volt a szalagavató bál, esős időben a ballagásnak ad helyet, karácsonyi koncert, színielőadások, és kiállítások az iskola diákjainak munkáiból, ez a mai feladata.
A díszterem után a fizika előadó felé tartunk. Elmegyünk a gazdasági iroda előtt, két tanterem, majd a folyosót lezáró ajtó mögött a fizika előadó. Napjainkban a bekanyarodó folyosószakasz két tantermet, egy tanári szobát, és egy szertárat rejt. Az előadó, azt gondolom mindenki által ismert hely. Kis dobogóján hosszú, szinte a tantermet végigérő tanári asztal. Végében vízcsap, alatta ódivatú porcelán medence. *34* A tábla felőli oldalán rengeteg fiók és ajtó, gázcsap és elektromos csatlakozó. A tanári asztal diákok felőli részén lehet a legjobban észrevenni a faerezetű festést, a flóderozást. A teljes bútorzat fenyőből van, de festéssel úgy „megbolondították”, mintha nem az lenne. Csomókat festettek rá, és hangsúlyos – talán tölgy – erezetet. *35* Az asztalok lábai, a fiókok, a régi szekrény mind ezzel a technikával van kezelve. A falon három tábla egymás mellett. Az ablak mellett egy régi szekrény áll, benne az elektromosság eszközeivel. Érdemes szemünkkel elidőzni rajta. Keretes szerkezetű, díszlécekkel lezárt, ajtaján lécekkel megosztott üveg. Szép munka önmagában is. *36* Hát még ha összevetjük a hatvanas évekből érkezett három „kockaszekrénnyel”… A terembe is betört a mai kor fahelyettesítő anyaga a laminált bútorlap, egy keskeny zárható szekrény a kivetítő részére. Az előadóban a projektorral lehet a falra vetíteni számítógép segítségével. *37* Lehet összehasonlítani az egy teremben látható három különböző korból érkező szekrényt… Az előadó ablakait be lehet sötétíteni a fénytani kísérletekhez. A sötétítő függönyökön is látszik, hogy tisztes kort megértek, de a szekrénnyel ellentétben neki ez „nem áll jól”… Az előadó falát szép régi Torricelli cső díszíti, rajta a felirat: légsúlymérő. Lehet rajta ellenőrizni, az aznapi légnyomást. *38*
Az előadó utáni szoba a fizika tanári. A százéves felújításkor gipszkarton leválasztó falat s ajtót kapott, így a tanári szoba ma zárt tér, míg régen innen lehetett a szertárba jutni. Ez csak a nagyon kevesek előtt nyílt meg, akiket tanár engedett be, segíteni, rendezgetni, előkészíteni. Az előadóval egyező méretű terem két oldalán szekrények, a másik kettőn hosszú asztalok ezer fiókkal, ajtóval. A terem belsejét két üvegajtós szekrénysor szigetszerűen osztotta részekre, melyeket körbe lehetett járni, s minden oldalról lehetett pakolni. A világ változása folyamatos, a számítástechnika a fejlődés során elérte az iskolákat. Így fájdalmas döntés született: A tágas, ám elrejtett, kevesek által használt tér átalakult. A sziget-szekrények megszűntek, s a középen felszabadult térbe számítógépasztalok kerültek, ez ma a számítástechnika tanterem. Korábban a fizika melletti terem volt a számtech.-terem, így azt visszakaptuk a tanítás céljára. *39* Aki eljutott a számtech.-teremig, már nem aggódik a „kidobott” szekrények miatt, mert láthatta, hogy a szertárból kikerült szekrények a folyosóra kerülve, belső világítást kaptak, s a tároló funkció mellett a folyosó, az iskola díszei lettek. *40*
Az osztott üvegajtós zárt szekrények sok szép régi eszközt rejtenek. Többet ma is használunk közülük. A gőz-erőgép modellje – hogy kerülhetett hozzánk? – működőképes, ha befűtik, a dugattyúja dolgozik, s ha kell, szépen fütyül! *41*
Ha a padlóra pillantunk, újabb rejtélyre bukkanunk: a padló mintája itt a falak, szerkények alatt eltűnik. A jelenleg látható falak némelyike utólagos építés kell, hogy legyen. A fölöttünk levő kémia előterében több van meg az eredeti mintából, de ott is lesznek ráépítések. Ez a rejtély is megoldódik, ha az 1958-as tervekre pillantunk. Hajdanában itt is vizesblokk volt, a padozat mintája ezt az állapotot őrzi.
A nyilvánosság számára leginkább elrejtett rész a fizika tanári. Keskeny, hosszú szoba egy nagy ablakkal. (Az előadó és a hajdani szertár két – két ablakos plusz még egy rövid falszakasz.) Az ablak mellett két márványtáblára szerelve a hajdani elektromos elosztó berendezés. Szép régi kapcsolókkal, mérőműszerekkel, toló ellenállással, fő- és mellékkapcsolókkal. Amíg jobb helyet nem találunk neki, addig legyen csak itt, s mint rejtett értékünkre vigyázunk. *42* A régi ampermérő feliratán szereplő: Erdélyi és Szabó laboratóriumi felszerelések és tanszerek gyára –cégnek az interneten megtalálható nyoma van, a hajdani Labor MIM.
Az fizika előadóba ma belépő hajdani diákok közül sokan hiányolhatják a hatalmas zöld kapcsolószekrényt. Ez a – szájhagyomány szerint – az Egyesült Izzó szakemberei által készített berendezés, talán a háború utáni felújításkor érkezhetett, s a százéves felújításig „élt”. Az ezt megelőző berendezés, a fentebb említett márványtáblákra szerelt két kapcsolótábla, a tanári szobában rejtőzik. A nagy zöld szekrény helyén ma tábla van, illetve szekrény a tanári oldaláról. A fizika (és kémia, biológia) előadó ablakain kinézve a hajdani diákok kezdetben Budapest felé néztek, s a vonatot látták, majd a „szellemtelep” épületeit, mára erről az oldalról is 10 emeletes házak kerítik az iskolát.
A fizika előadóból kijőve a főlépcső felé indulunk. Érdemes pillantást vetni innen a padló mintázatára. Egyszerű, kedves, de jól kitalált minta, görögös szegéllyel, keretes szerkezetű. Valaha három hosszú téglalap volt a szerkezete, keretbe foglalva. A középső részt a folyosóktól három üres sor választotta el. Fényképek tanúsága szerint ezeken az üres sorokon ajtó állt, s a lépcsőházi részt elzárta a tantermes résztől. *43* Mikor még a termekben egyedi fűtés volt, a szakaszolással a kiszűrődő meleget lehetett megfogni, hiszen egy lépcsőház – pláne a nagy üvegablakokkal – mindig veszteséget termel a fűtőknek… A lépcsőházi rész kétoldalt a mosdókkal zárul. Annakidején – 1952-ig – csak fiúk jártai ide, (a lányok a Kanizsay-ba jártak) a hatvanas években kezdődött a koedukáció. A főlépcső két oldalán ma a fiú – lány mosdók vannak. A két mosdó szimmetrikusan helyezkedik el, de az ajtók nem egyformák. A lányoké a falsíkra nyílik, a fiúké – mint a tantermeknél – a főfalba vannak bevágva. Ennek oka az, hogy az 1958-as terveken a fiú mosdók még a tanterem részei voltak, a lányoké helyén meg kislépcsőház volt. A lányoknál az ajtó maradt, csak mögötte lett egészen más, a fiúknál viszont a hajdani tanterem ajtaja egészen máshol volt, itt a főfalat kellett áttörni.
Amíg itt állunk, a látogatók közül valaki mindig észreveszi, hogy az első emeleti folyosón a padló mintája megszakad, s egyszerű minta nélküli burkolattal folytatódik. *44* Nagyon szomorú oka van ennek. 1956. A gimnázium épülete óriási épület volt a készítés korában. Hatalmas biztonságot sugárzó falak, nagy udvar, s 1956-ra már a város központjában volt. A felkelés kezdetén szinte értelemszerűen lett az ellenállás központja. Udvarára teherautók hordták a fegyvert a flottillától, légvédelmi ágyú állt az udvarán, *45* s mikor az események rosszra fordultak, két tank állt meg a Kanizsay mellett, s kb. 50 méterről „próbálták” eltalálni az iskolát. Hááát, sikerült… Az északi folyosószakaszon az épületet átlyukasztották, folyosók leszakadva, falak kidőlve, az iskola mögötti hegyeket lehetett látni. Egy szemtanú elmondása szerint a lövedékek átmentek az iskola épületén, a tető nem szakadt le, de az iskola mögött álló épületet porig rombolták. A közelben lakó tanárok vezetésével már másnap megindult a mentés. A romok alól kellett kiszedni az iskola iratait. Később a szertárakat is kiürítették, s biztonságba helyezték. A meginduló tanítás főleg a Kanizsayban folyt, de egy idő után a déli szárny épen maradt termeiben is tanultak. A szakemberek közt vita volt arról, hogy lehetséges-e helyreállítani az épületet, avagy le kell bontani. Szerencsére a helyreállítás valósult meg, sőt még bővítették is az épületet. A bővítésnek örülünk, de a pusztítás még látható nyomai ma is fájnak…
A már megcsodált lépcsősoron induljunk fölfelé a második emeletre. Mivel ez az utolsó szint a lépcsőház hatalmas lesz, teljes magasságában láthatjuk. *46* Nincs középen központi tárgy, így figyelmünk a lépcsőházban körbefutó fekete csempesoron akad meg. Érdemes közelebbről megtekinteni ezt a különlegesen szép részét az épületnek. Közelről nézve láthatjuk, hogy a csempék követik a fal görbületét. Már említettük, hogy az épület nem derékszögű, úgymond – „kőművesbarát”- sarkokban végződik, hanem le van kerekítve. Ez igaz a belső sarkokra is. Így a csempék a kanyarokban hol homorúak, hol domborúak. *47* Nem tudok ilyenről a mai világunkban…. A mosdóknál megfigyelhető, hogy a lányok oldalán az eredeti ívet látjuk, míg a fiúknál az ív megszakad, s két félcsempével próbálták az ívet kirakni. A csempesor lezárása sem a ma megszokott forma – mikor a mester „spaklival” elsimítja az anyagot, avagy műanyag zárólécet tesz a csempék fölé. Itt speciális záró csempék vannak, melyeknek egyik éle lekerekített. A lépcsőt szegélyező sorban a csempék is lépcsőzetesen mennek felfelé, így az utolsó daraboknak két oldala van lekerekítve… (lassan 20 éve csodálom, de persze annak idején észre sem vettem….) *48*
A második lépcsőfordulóban fölnézve megcsodálhatjuk az egyszerű, az épület formájához igazodó mennyezetdíszt. Az auláéhoz hasonló, de kicsit „megbolondítja” az, hogy az épületrész alaprajza két sarkában lekerekített téglalap. A lépcső korlátja itt nem oszlopban végződik, hanem egy erős pillérben, amin valaha virágtartó volt. Az egyik még bujkál valahol az iskolában, talán egyszer visszakerül a helyére. *49* Fölfelé mentünkben megcsodálhatjuk a korlát kartámaszát alulról.
Láthatjuk, hogy játszott a tervező a szintekkel, s tette érdekessé a hétköznapi használatra tervezett épületelemet. *50*A lépcsőfordulóban – és a folyosókon több helyen szép borovi fenyőből készült padok várják a tanórán megfáradt fiatalokat… lehet üldögélni a folyosón – is… Ezek a padok – különösen a lépcsőfordulókban levők praktikusak is, kedveltek is, és a folyosók díszei is egyben. *51*
A második emeleten a lépcsővel szemben szép régi tolóajtós szekrényben a kőzettani gyűjteményt csodálhatjuk meg. Láthatunk piritet, kvarcot, földpátokat szép sorban és még egy vulkán metszetét is! *52* A földrajz-szertárszekrény mellett számítógépes terminál áll – már nem sokáig. Hihetetlen gyorsan változó korunkban pár éve még nagy dolog volt, hogy a tanulóifjúság szünetben, lyukasórán, suli után internetezhetett a folyosóra kihelyezett számítógépeken. A fiatalabb korú látogatók ezt látva „joggal kérdezhetik”: hát nincs nekik telefonjuk? Az ifjúság ma már a zsebében hordja az internetet, s ezek a terminálok lassan feledésbe merülnek. *53*
Induljunk balra, az északi szárnyon! 3 tanterem után kanyarodik a folyosó s a végében a könyvtár. Előtte még jobb kéz felé két tanterem, a hajdani rajzterem helyén, mely egy időben média teremként is funkcionált. Ide költözött az énekterem korábbi helyéről az alagsorból, s 2014 óta van a második emeleten. A mai könyvtárunk fő helyisége eredetileg tanterem volt 77-ig, iskolánk első parkettázott tanterme. Ekkor épült meg az üvegajtós leválasztás a folyosón, illetve lett kialakítva belül egy plusz kis helyiség.*54* A könyvtárban 28 000 kötetből választhatunk, a múzeális gyűjtemény legrégebbi darabja az 1685-ől való Schrevelii féle Görög-Latin/Latin-Görög kéziszótár. A könyvtár melletti falon két nagyméretű képet láthatunk. A 2000-es évek elején került az iskolába, Göllner Miklós alkotása, emlékeink szerint a hajdani Papp József tér – a mai Szent László tér egyik épületének falán levő szocreál freskóhoz készült tanulmány, vagy kiviteli terv. *55*
Forduljunk vissza a főlépcső irányába, s miközben a hosszú folyosón végigmegyünk, gondoljuk át az épület tájolását. A délelőtt napos oldalon van a folyosó, a tantermek délután kapják a napot. Nem irigyelhetjük a délutáni oktatás résztvevőit, mert a termekben nagyon meleg tud lenni. Talán ezért is tartozott szinte minden teremhez sötétítőfüggöny, melyet redőny módjára lehetett kezelni. A vezetősínek és a redőnytokok még ma is megvannak. A meleg mellett még a közúti forgalom is tudna nehézségeket okozni. Szerencsére csak a díszterem az, ahol a zajjal komolyan számolni kell, az előadók és a hajdani művészeti termek nem direktben kapják a forgalom zaját. Akár tudatos döntés volt ez, akár véletlen, nagyon szerencsés választásnak mondható.
A folyosó déli vége a biológia – kémia előadóban végződik. A kémia előadó rejti az iskola egyetlen régi tábláját. Csudálatosan szép asztalosmunka! Két tábla, melyek függőleges síkban mozognak. *56*A táblák mellett ajtók, polcok, tárolótér, az egész ódon hangulatot sugároz. A táblák mögött üvegfalú kamra, ahol kísérleteket lehet bemutatni, elszívó bekötve, füst nem okozhat problémát. *57*
A kémia előadó 2014-ben sokmilliós beruházással kerületi bemutató hellyé vált *58* (Öveges labor). Az építkezés során a régi részeket megőrizték, a berendezés kerültek ki a helyükről. Az iskola vezetősége és dolgozói a régi iránti tisztelet/szeretet által vezérelve kétkezi munkájukkal kiegészítgették, felújították, s „hadrendbe” állították új helyükön.
A másik nagy szaktanterem a biológia előadó. *60* A sarokban csontváz „fogadja” az érkezőt. De van itt növénymetszet is, és a szerencsések még a kacsacsőrű emlőst is láthatják… *61* Az előadóterem melletti tanári szoba helyén az ’58-as átépítés előtt a WC-k voltak. Az átépítés után csak a jellegzetes ablakok maradtak. Az épületet kívülről nézve föl lehet ismerni az ablakok alapján a hajdani vizesblokkokat. Itt is volt felvonó, a kilépő ajtaját még őrzi az épület.
Az előadótermek után irány a csillagvizsgáló. A fölfelé vezető lépcső az eredetileg itt levő „kis lépcsőház” maradéka. Korábban említettük, hogy a lánymosdók ennek helyén épültek az alsóbb szinteken. Mivel a második emelet fölött is volt (és van) még terem – ez ma a stúdió – az idevezető lépcsőt meghagyták. A lánymosdó így a lépcső melletti hajdani nyelvi terem lett, ami így nem a többi mosdó fölött van. Ezért van az ajtaja a fal síkjába mélyedve, mint a tantermek ajtajai. A hajdani lépcsőház ajtaja viszont – mint minden szinten – a fal síkjában van, az eredeti helyén. A fölfelé vezető lépcső korlátját érdemes megnézni, egyszerű, de kitalált forma, kovácsoltvas, a hajdan lefele menő ága levágva, a lépcsőfordulóban levő rövidke szakaszát meghagyták merevítésnek. *62*
Mivel a csillagvizsgáló az épület tetején található, hát el kell mennünk a padlásajtók előtt. Aki be tud kukkantani, hatalmas tágas teret lát, rengeteg hatalmas fa tartja a tetőt – 1926 óta. *63* Addig ugyanis pont az I. világháború miatti fahiány csak lapos tetős befejezést tett lehetővé, ami sokszor beázott. A padlástérben sorban állnak a „lefejezett” kémények. A 100 éves évfordulós felújításkor kerültek visszabontásra, ennyivel csökkentve a beázás lehetőségét. A csillagvizsgáló kupolája melletti három kémény azért úszta meg a bontást, mert a korlátba bele lettek építve. *64*
A csillagvizsgáló léte Kulin György tanár úr személyes sikere. Politikai okokból helyezték 1950-ben a főváros peremére. Abban az évben lett Újpest Budapest része, s bár Rákosi Mátyástól az igen előkelőnek mondható egyszámjegyű kerületszámot kapta – IV. kerület, szomszédjaink a XV. és XIII kerület – logikus, nemde? – szinte vidéknek tűnt, a fővárosból száműzött pedagógusoknak. Szerencsére Kulin tanár úr szemében a felfedezésre váró vidék volt Újpest, s még az érkezése évében javaslatot tett a csillagvizsgáló építésére. A tanítás mellett szabadidejében, egy kisiparosnál tanulta az üveg optikai megmunkálását, a távcsőtükrök készítését. Ő „ideológiailag megbízhatatlan” személy volt – hát hogyne, aki nem ostorozza elég súlyos szavakkal az asztrológiát… – ezért került a Könyvesbe. Bibliográfiája szerint 49 – 54 között nem volt publikációja, de előtte és utána számtalan… vajon miért? Rejtély, hogy mivel tudta maga mellé állítani az „új” kerület vezetését, de tény, hogy az 1950 – 52 során Orgoványi János által tervezett kupola építése elkezdődött. A csillagvizsgálóhoz foto labor is tartozott, hisz a távcsővel fényképeztek is. Orgoványi – a wikipédia szerint – úgy került kapcsolatba a Könyvessel, hogy felesége itt tanult az esti gimnáziumban. Nem csak tervező volt, a kivitelezésben is aktívan részt vett. A tanáriban szereltek, a folyósón betonoztak, majd a lépcsőkön cipelték föl a 3 mázsás látcsőoszlopot. A MÁV Landler Jármújavító „tanoncműhelyében” készült a kupola vasszerkezete. A hajógyár adott – kölcsönbe – 200 m kötelet, hogy csigával föl lehessen húzni a vaselemeket *65*, a BESZKÁRT – a hajdani BKV villamos részlege – adta a hegesztéshez az egyenáramot, és az Újpest szélén levő Landler Járműjavítóból érkezett egy hegesztőnő (!), aki „összevarrta” az elemeket. 1956 április 24-én adták át, s bár Kulin György 1954 óta már nem volt iskolánk tanára, ma méltán viseli csillagvizsgálónk az Ő nevét! Az első tanévben a csillagászati szakkört Hack Frigyes Tanár Úr vezette – történelmi név!!!!, a függvénytábla összeállítója – iskolánk hajdani diákja. Szomorú véget ér a beszámolója ennek a csudálatos történetnek: már 1956 novemberében a kupola is célpont lett és súlyos sérüléseket szenvedett. A golyó ütötte nyomokat sokáig csak szigetelőszalaggal tudták „javítani”.
A kupola oly komoly, súlyos szerkezet, hogy az építése során a födém megroppant, s az akkor tanteremként használt mai stúdió mennyezetéről tanóra alatt hullott le egy nagy darab vakolat. A kupola kézi erővel nyitható, forgatható,(*70*) s csak a távcső szabja meg a megfigyelés határát.
No meg a város fényei, hiszen 30° szög alatt csak ezt látni… Az első látcsőnek csak az emléke/fényképe maradt meg sajnos.*67* A mai látcsővel, *68* illetve látcsövekkel, mert több is van már, diákjaink sok csodálatos felvételt készítettek. *66* 2012-ben és 2013-ban a csillagászati diákolimpián érmes helyezést ért el egy diákunk! Az iskolát bejáró program a díszteremben szokott véget érni, ahol az iskola múltjából és a csillagászok felvételeiből vetítünk képeket. De most ne siessünk le, hanem nézzünk körül fentről!
A csillagvizsgáló terasza az udvar fölött 19 m-re van, az iskola legmagasabb pontja. *69* Ha lenézünk, magunk alatt látjuk a mai területét, ami 108 x 76 m nagyságú. Nincs már az iskola mellett a tűzoltóság, nincs a „szemetesek” háza – a kosárpalánkok mögött. A mai füves terület hajdan beépített rész volt, a köztisztasági hivatal épülete állt itt. Így az a kerítés sem egykorú az épülettel. Hajdan messze lehetett látni innen, de a 80-as években toronyházakkal körbeépült az iskola. Ma nem azt látjuk, mint régen… Az iskola alapításakor rögtön megvették a telket, de kellett hozzá majd 10 év, hogy az épület álljon. Hajdan 4 helyrajzi számú telket kellett egyesíteni ehhez! Mivel működő város volt Újpest, a kiválasztott telek nem lehetett a város szívében, hanem a szélén. Utánunk már csak a temető volt, lezárt, felekezetek szerinti temető, (erre épült az első lakótelep, a szellemtelep), a rosszlányok utcája, és a már említett tűzoltóság. Mára a városközpontban vagyunk. Az 1900 –as térképe tanúsága szerint a hajdani Széna tér, majd Vásártér, később Ferenc József tér nagy üres terület volt, amit a villamosvonal kettévágott. A város a tér végében álló 4 kisebb telket és a tér villamos által levágott részét jelölte ki az iskola számára.*71*
A csillagvizsgáló teraszáról kelet felé nézve a Kanizsay Dorottya gimnázium épületét látjuk. Az épület maga idősebb a miénknél (1902), az iskola nem. 1926 óta van a Kanizsay Dorottya Leánygimnázium, az 1902-es épületre fölhúzott harmadik szinten. *72* A lányok tehát oda jártak, a Könyvesben csak 1952 után jelentek meg. Kezdetben a négy párhuzamos osztály közül csak egy fél osztályt tettek ki, de a koedukáció 1952 évi miniszteri elrendelése után a hatvanas évek közepére lett általános. A „Kanizsay épületében” ma háromféle oktatási intézmény működik. A már említett Kanizsay, a Szt János Apostol katolikus általános iskola, és 6 tanteremben – a „kisépületben” – a Könyves kezdő négy osztálya – két hetedik és két kilencedik – tanul az első gimnáziumi tanévében. Ezért van a rácsokon a Könyves „címere”… *73* Az „igazi” címeren két angyal által tartott pajzson levő könyv és (lúd)toll volt, mely a tudás, tanulás eszközeire utalt. A címer az egyensapka tartozéka volt a világháborút megelőző időkben. Később egyes tablókon élt tovább – ma is láthatók a földszinti folyosón! , mára sajnos eltűnt az iskola életéből, *79* helyette a száz éves évforduló óta van egy modern logónk! A „kisépület” ma általunk használt tantermeiben közvetlen előttünk óvoda volt. A nagy lakótelep építés idején sok kisgyermekes család került Újpestre, a gyermekek ahogy nőttek, előbb óvoda, majd iskola kellett „hirtelen”. Épültek is a panel óvodák, iskolák, több is van belőlük ma is. A Könyvesben az osztályok száma nem változott, de a csoport bontások miatt lett szükség az új tantermekre.
Kezdetben két osztály, majd négy osztály töltött itt egy évet. Volt, amikor a 10. évfolyam tanult itt, ma a belépő évfolyamok kezdik itt a gimnáziumot.
A diáknyelv a kezdetekor – ’86-ban – „ a depó” néven jegyezte a helyet, ma csak szelíden „kisépületnek” vagy kihelyezett tantermeknek hívjuk.
Ha körbejárjuk a gimnázium épületét érdemes az utca túloldaláról szemlélni a homlokzatot. A timpanonban szép címer és felirat van. *74* A címer hosszú kutatómunka után került a helyére. Az ötvenes években a koronás címer nem tartozott még a megtűrt kategóriába sem, így aztán „nem hiányzott” senkinek. Nem így a százéves évfordulón! Lelkes öregdiákok, mérnökök régi fényképeket kutattak föl, nagyító alatt szemlélték, majd rekonstruálták a régi címert, s annak pontos mását elkészítették. Nagyon komoly szerkezete van, nem is gondolná az építészetben járatlan szemlélő! A címer alatti felirat szerint: Állami Könyves Kálmán Reálgimnázium. Az elnevezéseknek is története van! Az alapításkor az államnak nem volt erre pénze, ezért arra „bíztatták” a községet, hogy saját zsebre fogjanak bele, s ha majd lesz rá pénz, átveszi az állam. Így alakult meg a Községi Nyilvános Gimnázium 1905-ben. Amikor 1908-ban az állam átvette lett Újpesti Állami Főgimnázium. Ez azt jelentette, hogy már érettségiig lehet itt tanulni – szemben az ún. algimnáziumokkal. A Klebelsberg Kunó által jegyzett tanügyi reform során kapta a reálgimnázium besorolást, ami azt jelentette, hogy az itt szerzett érettségivel be lehetett iratkozni a Műegyetemre, valamint élő idegen nyelveket tanítottak, volt műszaki rajz oktatás. Ezt a kort idézi a ma is olvasható felirat a timpanonon. Az ötvenes években a név egyszerűsödött: Könyves Kálmán Gimnázium, majd 2013 óta Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium.
A könyvtárunkban föllelhető évkönyvek fejléce, illetve az anykönyvi pecsétek alapján ez az elnevezésünk krónikája:
1905 UJPESTI KÖZSÉGI NYILVÁNOS GIMNÁZIUM
1908 ÚJPESTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐGIMNÁZIUM
1915 UJPESTI ÁLLAMI FŐGIMNÁZIUM
1923 UJPESTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI KÖNYVES KÁLMÁN FŐGIMNÁZIUM
1925 UJPESTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI KÖNYVES KÁLMÁN REÁLGIMNÁZIUM
1937 ÚJPESTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI KÖNYVES KÁLMÁN GIMNÁZIUM
1945 UJPESTI MAGYAR ÁLLAMI KÖNYVES KÁLMÁN GIMNÁZIUM
1959 BUDAPEST IV.KERÜLET KÖNYVES KÁLMÁN ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUM
1967 KÖNYVES KÁLMÁN GIMNÁZIUM
2013 ÚJPESTI KÖNYVES KÁLMÁN GIMNÁZIUM
Az épület főhomlokzata a Nemzeti Múzeum homlokzatára emlékeztet, jellegzetes forma. Hasonlóképpen a díszkerítés a homlokzati oldalon. Érdemes közelről megnézni ezt az egyszerű, de jól kitalált formát, benne a kavicsdíszítéssel! *75* 1914-ben elkészült az épület, de lapos tetővel. A román megszállás után szinte újra kellett építeni 1920-ban. 1926 kazánház, 1927 magas tető. 1943 hadikórház. 1953 – 56 Csillagvizsgáló!!!! 1958 bővítés és helyreállítás. 1966 új félemeleti tornaöltöző, 67-68 kémia-biológia labor felújítás. 2002-2005 az épület felújítása, nyílászárók cseréje.
Amíg megkerüljük az épületet, s beérünk a sportudvarra, gondoljunk az épület tervezőire! Az épület történet igazándiból 1911-ben kezdődött, mikor a minisztérium kiírta a pályázatot az épület tervezésére. Ezt Tőry Emil műegyetemi professzor irodája nyerte meg, ahol Pogány Móric társaként dolgozott. Kezdetben Pogány tanítványa volt Tőrynek, de oly tehetséges volt, hogy Tőry maga mellé vette társként az irodájában. A Millenneum idejében Ferenc József látogatásakor az egyik rendezvényen személyesen bemutatták őt a császárnak. Ehhez hasonló esemény volt iskolánk történetében, hogy a csillagászatot vezető kollégánk diákolimpiai eredményei okán az aktuális miniszterelnökkel foghatott kezet a Parlamentben, ami szintén nem adatik meg mindenkinek! Közben beértünk az iskola udvarára. Ha elsétálunk a füves területre, a tornaterem hátsó falára nézve egy hajdani ajtó áthidalóját láthatjuk a klinkertéglák közt fehérleni. Amikor még állt a tűzoltóság épülete itt egy nagyon kis udvar volt, ahová kijárhattak a tornateremből. A füves terület végében a fűben egy kőalapzat rajzolódik ki. Nem régi, de mégis „történelmi jelentőségű” hely! Ez őrzi a 100 éves iskola akkori diákjainak az utókor számára írt üzeneteit. Ha átsétálunk a kézilabdapályára szembe találjuk magunkat az épület hátsó frontjával. Kell itt egy kicsit időzni, hogy felnézve az épületre érezzük a nagyságát, érezzük a történetét, s érezzük a két szárny közt állván, az épület ölelését. Lássuk a központi fűtés lefejezett kéményét (a lefejezés 2002-ben történt), a hajdani lift helyét a klinkertéglák burkolatán…
És lám, megakad szemünk a legújabb változáson: az udvaron álló „country” (istálló) stílusú építményen: a kerékpártárolón. *76* Az Önkormányzat hosszú évek után elkészítette az örvendetesen gyarapodó bringások számára a fedett kerékpártárolót. Fog ez vajon állni a következő száz évben? Majd „meglátjuk”…
Köszönöm az Olvasó türelmét, érdeklődését szeretett Iskolánk épületének története iránt! Meglehet, hogy a legjobb szándékkal írtam téves információkat, rossz következtetéseket. Tisztelettel kérem a korábban érettségizett iskolatársainkat, hogy észrevételeiket, kiegészítéseiket jutassák el hozzám: kovacs6csaba@gmail.com címen, avagy hagyományos úton az iskola titkárságán keresztül.
Tisztelettel
Kovács Csaba
ért. 1972. D oszt. of. Dr Fábri Györgyné
A fényképeket Balogh Andrea és Radnai Róbert készítette, a régi tervrajzokat felkutatta és a digitális szerkesztőmunkát végezte Zobory György, köszönet érte!