| Klima Lajos | 1905 – 1913 | latin-német |
| Dr.Rákóczy Géza | 1913 – 1924 | magyar-latin |
| Dr.Zibolen Endre | 1924 – 1931 | görög-latin |
| Tamás Viktor | 1931 – 1944 | mennyiségtan-fizika |
| Dr.Szarka Gyula | 1944 – 1946 | történelem-latin |
| Dióssi Frigyes | 1945 – 1946 | mennyiségtan |
| Szerdahelyi János | 1946 – 1946 | mennyiségtan-fizika |
| Farkas István | 1946 – 1949 | magyar-latin |
| Szabó László | 1949 – 1952 | magyar-német |
| Fülöp Zoltán | 1952 – 1956 | történelem- földrajz |
| Hollósi László | 1956 – 1963 | magyar-történelem |
| Birtalan Tibor | 1963 – 1967 | matematika-fizika |
| Dr.Hollósi László | 1967 – 1976 | magyar-történelem |
| Krug Ferenc | 1976 – 1997 | magyar-történelem |
| Sömjén Gábor | 1997 – 2013 | matematika-filozófia |
| Szepesváry László | 2013 – | matematika-fizika |
- Klima Lajos (1870-1943)
Klima Lajos volt a KKG jogelődjének, az Újpesti Községi Gimnáziumnak, későbbi Újpesti Állami Főgimnáziumnak az első igazgatója.
Újpesten született 1870-ben, Újpest alapító telepesének, Mildenberger Mártonnak a dédunokájaként. Latin-magyar szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Már tanárjelöltként foglalkoztatta a gimnáziumalapítás gondolata, három társával együtt – Ladányi Zsigmonddal, Székely Ábrissal, Ugró Gyulával ( Újpest későbbi első polgármestere) már 1890-ben kezdeményezték a gimnázium létesítését. Ez akkor nem járt sikerrel. Klima Lajos az egyetem elvégzése után Besztercebányán lett főgimnáziumi tanár. A gimnázium megalapításakor, 1905. július 31-én hazahívták, és az Újpesti Községi Gimnázium igazgatójává választották. Szaktárgyai mellett a német nyelvet is oktatta. 1913-ig állt a gimnázium élén. Rendkívül nehéz körülmények között, több bérelt épületben működött kezdetben az iskola, ám mindezek ellenére a tanulói létszám rohamosan nőtt, igazolva ezzel a gimnázium létrehozásának szükségességét. A gimnázium végleges épületének tervezése, a kivitelezési munkák megkezdése az ő igazgatósága idején indultak, ám az új épület átadását már nem a Könyves igazgatójaként élte meg, 1913-ban a a VIII.kerületi Állami Főgimnáziumba helyezték át.
A tanítás mellett irodalmi tevékenységet is folytatott. A Havi szemle c. szépirodalmi folyóirat alapítója volt. Kedvenc törzshelye az Újpesti Kávéház volt az Árpád úton, itt írta verseit, cikkeit.
Megjelent művei:. Collin Henrik József élete és művei ( Besztercebánya, 1899) Gymnasium és elemi iskola ( Három felvonás, Besztercebánya, 1900) Mesék és mondák Ovidius világából( Besztercebánya 1902); Vándorlásaim Nápolyban és Pompejiben -1901; Mesék az ifjúság számára- 1905; Eutropius : A rómaiak rövid története tíz könyvben ( Besztercebánya, 1905) Képek az állatok világából -1906., Aki nem akar nyugodni (ifjúsági vígjáték, Újpest, 1909), Vad idők liliomai ( ifjúsági regény Budapest, 1926)
Nyolc gyermeke volt. Gizella lánya unokái vitték tovább a pedagógusi pályát, Kovács Csaba matematikát és fizikát tanít ma is a Könyvesben, testvére, Kovács Október a Németh László gimnáziumban tanít.
- dr. Rákóczy Géza (1869-1924)
Klima Lajostól 1913-ban vette át a gimnázium igazgatását.
Vácott született, polgári család gyermekeként, 1869.április 12-én. A jászberényi Községi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett filozófia tanári és doktori oklevelet 1898-ban.
Egyéves önkéntes katonai szolgálat után tartalékos hadnagy volt a császári és királyi 68. gyalogezredben, majd a magyar királyi 13. honvéd gyalogezredben. 1894-től helyettes tanár a jászberényi községi főgimnáziumban, 1896-tól a nyitrai katolikus Főgimnáziumban, 1899-től rendes tanár a pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnáziumban, 1909-től 1913-ig igazgató a fehértemplomi főgimnáziumban. 1914-ben már az ő irányítása alatt költözött át a Könyves végleges épületébe, ám a közben kitört első világháború miatt nem tudták teljesen befejezni az épületet, csak 1927-ben lett kész a végleges tetőszerkezet, a gépészeti munkák.
Az első világháború iskolánkban is éreztette hatását. 8 tanárunk és számos diákunk bevonult katonának. A világháborús évek nem voltak könnyűek – szénszünet, spanyolnátha járvány, tanárhiány nehezítette a munkát. 1919 őszén két és fél hónapig a román hadsereg tisztikara volt elszállásolva az épületben, a tanítás a tér másik oldalán lévő iskolaépületekben, délutánonként folyt. 1919 áprilisában, a proletárdiktatúra idején a városi direktórium elmozdította állásából, túszként tartották fogva az iskola épületében.
Az első világháború után az ő kezdeményezésre állítottak Pro Patria emléktáblát a hősi halált halt tanulók emlékére. A nélkülöző diákok számára cipőkészítő-, javító Munkaiskolát hozott létre, újra megszervezték a cserkészcsapatot.
1922-ben az ő vezetésével választotta iskolánk a Könyves Kálmán nevet.
1924-ben, 55 évesen hunyt el.
Műve: Rákóczy Géza: Ungvárnémeti Tóth László élete és irodalmi munkássága = LAHNE-
féle magángimnáziumi értesitő Sopron 1892. 3-50. 1
- dr. Zibolen Endre (1885-1957)
Harmadik igazgatónk dr. Zibolen Endre volt, akit dr. Rákóczy Géza halála miatt helyeztek át az újpesti állami leánygimnázium éléről a fiúgimnáziumba.
Szlovákiában, Túrócligeten született. Neje Tóth Etelka, gyermeke Endre (1914-1999) a Könyvesbe járt, szintén tanár lett, a neveléstudomány kandidátusa, Apáczai Csere János díjas egyetemi tanár volt.
dr. Zibolen Endre 1909-ben végzett görög-latin szakos középiskolai tanárként, bölcsészdoktorrá avatták. Tanári pályafutását a VIII. kerületi állami gimnáziumban kezdte, 1919-től 1924-ig az újpesti állami leánygimnázium igazgatója, 1924-től pedig 1931-ig a Könyves élén állt. Ez az időszak a gimnázium életében az első világháború okozta fizikai és szellemi károk helyreállításának, stabilizálódásának időszaka volt. 1926-ban végre felkerült az épületre a palaborítású sátortető, megszüntetve ezzel az oly gyakori beázások miatti panaszokat, helyreállították a zuhanyfürdőket, a következő tanévben bevezették a központi fűtést. 1926-ban megalakult a gimnázium sportköre, újjáélesztették a Segítő Egyesületet, 1929-ben megalapították a 117.sz. János vitéz cserkészcsapatot, külföldre (Bécsbe és Velencébe) szerveztek tanulmányi kirándulásokat.
dr. Zibolen Endre a korabeli középiskolai tanári közéletnek ismert személyisége volt. Kezdettől fogva elkötelezett tagja a katolikus szellemű nevelésnek, a Katholikus Tanács tagja, az Országos Katholikus Tanáregyesületben vezető tisztségeket töltött be, a ’30-as évek végén az egyesület elnöke lett. Gyakran jelentek meg cikkei a Magyar Középiskola, az Országos Tanáregyesületi Közlöny, valamint a Magyar Pedagógia című folyóiratokban, ezekben sokat foglalkozott a középiskolai nevelés kérdéseivel.
1931-től 1938-ig a VIII.kerületi Állami Madách Imre Gimnázium igazgatói posztját töltötte be, majd 1938-tól 1947-ig , nyugdíjazásáig a Budapesti Tanárképző Intézet Trefort utcai Gyakorló Gimnáziumának igazgatója volt.
- Tamás Viktor (1887-1963)
Tamás Viktor Sárkeresztesen született, 1887-ben. Matematika-fizika szakos tanárként végzett, 1910-től korábbi középiskolájában, a Székesfehérvári Állami Főreáliskolában kezdte tanári pályafutását. Már fiatalon bekerült a Fejér Megyei Napló munkatársai közé, újságírói munkáját a tanítással párhuzamosan egészen az ötvenes évekig végezte. Számos szakmai, pedagógiai témájú írása jelent meg.
1915-ben tartalékos zászlósként az olasz frontra vezényelték, négy év hadifogság után került haza, megkapta a Károly-csapatkeresztet és a Háborús emlékérmet. 1923-25 között a Vallás- és Közoktatási Minisztérium munkatársa volt, majd a szekszárdi Garay János Gimnázium igazgatója egészen 1931-ig, amikor áthelyezték a Könyvesbe. 1944-ig igazgatta az iskolát, akkor egészségügyi okora hivatkozva felmentését kérte és családjával ( tíz gyermeket neveltek feleségével, Cságoly Annával) vidékre költözött.
Pontos, rendszerető, fegyelmezett emberként írják le a visszaemlékezések. A háborús években törekedett rá, hogy a diákokat megóvja a külvilág problémáitól, lengyel háborús menekült diákokat fogadtak be, a zsidó származású tanulókkal nem éreztették hátrányos helyzetüket.
Az 1944-es évkönyv búcsúzó írásában Koncz József melegszívű, nagytudású igazgatóként írja le.
- dr. Szarka Gyula (1889- 1974)
Szarka Gyula Túriszakállason született 1889-ben, édesapja Szarka József tanító. 1899 és 1907 között a váci Kegyes Tanítórend (piarista) Főgimnáziumában végezte középiskolai tanulmányait, majd történelem – latin szakos tanári diplomát szerzett, 1913-ban doktorrá avatták. Az első világháborúban huszár főhadnagyként harcolt, Katonai Érdemkereszt, Signum Laudis, Károly-csapatkereszt kitüntetést kapott. A ceglédi Állami Reálgimnáziumból 1928-ban került Újpestre. Történelmet és latint tanított nálunk, a filológiai és történelmi szertár őre volt. A tanítás mellett egyháztörténeti kutatásokat folytatott, fő területe a váci egyházmegye történetének feltárása volt, több publikációja is megjelent.
1943-ban, tekintettel a hadi állapotokra, a tanévet csak késve kezdték el, november 3-án, és 1944. április 1-én volt az utolsó tanítási nap.
Miután Tamás Viktort 1944. március 1-vel saját kérésére felmentették, az igazgatói teendőket ideiglenesen, 2 hónapig dr. Szarka Gyula igazgatóhelyettes látta el. Ideiglenes igazgatói teendőket még egy alkalommal kellett ellátnia, Dióssi Frigyes hirtelen halála miatt, 1946 március 1-től április 25-ig.
1946 őszétől ő lett a szerkezetváltáson átesett (négyosztályossá vált) és a Dolgozók gimnáziumával kibővült iskolában a Dolgozók Gimnáziumának vezetője.
Nincs pontos adatunk arról, hogy meddig tanított iskolánkban, egyes források szerint 1949-ig, mások szerint 1957-ig. Annyit tudunk, hogy nyugdíjasként egy XIII. kerületi ipariskolában is tanított még az 1960-as években is.
A 100 éves évfordulóra készülve kereste fel Rákospalotán egykori otthonát Kéringer Mária, Vizváry Vilmos és Szabó Z. Tamás, Szarka tanár úr nyomait keresve. Akkor nagy mennyiségű kéziratos hagyatékot találtak, amelyből Molnár Antal segítségével még egy posztumusz kötet is megjelent. A rendkívül szerény, szorgalmas kutató-tanár még halála után is gyarapította a tudomány világát.
Művei:
Váci domonkos konvent története Budapest, 1912.
Visszaemlékezések. Írások a Sávoly-honvédek “Piszkáld ki” dandár toporutzi harcairól Vác, 1940.
A váci egyházmegye történeti földrajza a török hódítás korában Vác, 1940.
A váci egyházmegye és püspökei a török hódítás korában Vác, 1947.
Vác katolikus intézményei és épületei a török hódítás korában Vác, 1948.
A váci püspökség gazdálkodása a török hódoltság korában 1526-1686, Vác, 2008.
- Dióssi Frigyes ( 1895-1946)
Dióssy Frigyes 1895-ben született Nagybárkányban, mennyiségtan – természettan tanári végzettséget szerzett. 1918-29 között a gödöllői minorita rendi, majd a királyi katolikus gimnáziumban, 1929-1935 között a miskolci magyar királyi gimnáziumban tanított. 1935-től igazgatói feladatot látott el a mátyásföldi Alapítványi gimnáziumban, innen helyezték át a Könyves élére 1944-ben. 1943-ben tanügyi főtanácsos címet kapott, a mennyiségtan tanulmányi felügyelőjeként részt vett szakterülete ellenőrzésében, számos társadalmi szerepvállalása között a Tanügyigazgatási tisztviselők és felügyelők országos egyletének folyóiratának szerkesztője. Válságos időben, 1944 őszén vette át az iskola vezetését. Októberben, amikor a már fél éve tartó bombázások hevessége csökkent, kísérletet tett a tanítás megindítására a Lőrinc utcai polgári iskolában, de nem járt sikerrel. Az ostrom után, 1945 áprilisában a Toldi utcai ( mai Langlet Valdemár utcai) elemiben akarta folytatni a tanítást, de ez sem sikerült. Végül a katolikus kultúrházban kezdődhetett meg a tanév április 16-án. Ez a tanév összesen 3 hónapig tartott. 1945 őszén a tüzelőhiány jelentett problémát. Az osztályok fele délelőtt, fele délután járt, így kevesebb termet kellett fűteni.
Rövid ideig igazgatta a Könyvest, halálának (1946. március 1.) körülményei bizonytalanok, valószínűleg az ÁVO börtönében, az Andrássy úton kínzások következtében vesztette életét. Halála után ismét dr. Szarka Gyula igazgatóhelyettes látta el ideiglenesen az igazgatói teendőket 1946. április 25-ig.
- Szerdahelyi János (1906-1988)
Dióssi Frigyes tragikusan bekövetkezett hirtelen halála után 1946. április 25-én Szerdahelyi János kapott megbízott igazgatói feladatot a Könyves élén.
Szerdahelyi János Abonyban született 1906-ban. Középiskolai tanulmányait Cegléden végezte, majd a debreceni tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet. Zenei tanulmányait ( hegedű) 9 éves korában kezdte Busztin Dezsőnél. Egyetemi évei alatt egy debreceni moziban zenélt saját zenekarával. 1938-40-ben A Budai Zeneakadémián zeneszerzést is tanult Kereszthy Jenő tanítványaként. Tanári pályáját Balassagyarmaton kezdte, 1932-37 között a mátyásföldi alapítványi gimnáziumban dolgozott, a Könyvesbe 1942-ben került. Itt megbízott igazgató lett 1946. április 25-től 1946. október 24-ig, ezután hasonló minőségben a balassagyarmati állami gimnáziumba helyezték át, majd Vácott lett gimnáziumi igazgató. 1967-ben az Ybl Miklós Technikum tanáraként ment nyugdíjba.
Tanári munkája mellett a zeneszerzést sem hagyta abba, ismert műdalszerző lett. 1942-ben, Debrecenben mutatták be Csipkeálarc című operettjét, 1943-ban Kassán Petőfi című daljátékát, ismert nótáiból, táncdalaiból két önálló nagylemeze is megjelent (1982., 1988.) 1988-ban hunyt el.
- Farkas István (n.a. – n.a.)
Farkas István életútjáról kevés adatunk van. Azt tudjuk, hogy 1920 és 1933 között magyar-latin szakos tanárként már tanított a Könyvesben. 1946-ban, saját kérésére helyezték át a balassagyarmati állami gimnáziumból újra iskolánkba, de immár igazgatóként.
Nehéz időszakban vette át az iskola vezetését. Folyt a háborús károk helyreállítása, az iskola teljes szerkezetváltáson esett át, nyolcosztályos gimnáziumból négyosztályos gimnáziummá vált, meg kellett szervezni a Dolgozók gimnáziumát.
1949 őszén váratlanul leváltották, helyére Szabó László magyar-német szakos kollégáját nevezte ki a minisztérium igazgatónak.
Sajnos az iskolai évkönyvek sora az 1948/49-es évvel megszakad, további pontos információkkal nem rendelkezünk. Valószínűleg 1951-ig még itt tanított leváltása után. Annyit tudunk biztosan más források alapján, hogy az iskola épületében lévő igazgatói lakás utolsó lakója ő volt az épület 1956-os megrongálódásáig. Az igazgatói lakást az újjáépítés során már nem állították helyre, tanári szoba létesült a helyén.
- Szabó László (1916 – n.a. )
Szabó László 1916. szeptember 28-án született Zalaegerszegen szegény kispolgári család 11. gyermekeként. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Anyagi okok miatt csak 1936-ban jelentkezett a Szegedi Tudományegyetem magyar-német szakára. Már egyetemistaként felfigyeltek a tehetséges fiatalemberre, Horger Antal, dr. Sík Sándor tanítványaként MTA jutalomban részesült, miniszteri ösztöndíjjal Heidelbergben töltött néhány hónapot. Egyetemi tanulmányait a katonai szolgálat szakította félbe. 1942-ben kinevezték a Könyves Kálmán Gimnáziumba tanárnak, de az állást csak leszerelése után, 1944 januárjában tudta elfoglalni. 1944 nyarán újra katonai szolgálatra hívták be, megsebesült és amerikai hadifogságba esett, ahonnan csak 1945 novemberében szabadult. Ettől kezdve 1952-ig a Könyvesben tanított. 1949 őszén a minisztérium váratlanul a Könyves Kálmán Gimnázium és a Dolgozók Gimnáziuma élére nevezte ki.
2005-ben írt visszaemlékezési szerint:
“ Nagyon sok körülmény nehezítette meg ezt a munkát: új iskolapolitika, oktatási és nevelési változások, a folytonos átszervezések zavarták állandóan az iskola normál vezetését. Mindezek ellenére ezekben az években is sikerült az iskola tanulmányi színvonalát, fegyelmét, erkölcsi értékeit megőrizni. A folyamatos és fokozódó társadalmi és politikai feszültségek olyan nagymértékben megnehezítették az iskolai oktató-és nevelőmunkát, hogy 1952-ben kénytelen voltam felmentésemet kérni az igazgatói megbízatás alól.”
Igazgatói munkásságának egyik legmaradandóbb tevékenységének az iskolai csillagvizsgáló létrehozását tekintette. dr. Kulin György, a híres csillagász 1950-ben került iskolánkba tanárként, ő vetette fel az ötletet a csillagvizsgáló építésére, barátja, Orgoványi János mérnök segítette a kivitelezésben, Szabó László igazgató pedig a pénzügyi, anyagi feltételeket igyekezett biztosítani. Sok segítséget kaptak az újpesti üzemektől, elsősorban az Egyesült Izzótól. Szabó László már nem láthatta a működő csillagvizsgálót, az építés , beüzemelés elég sokáig elhúzódott (1956. júniusában, az iskola 50. jubileumi tanévében adták át) , ő a felmentése után 1952-ben az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola magyar nyelvészeti tanszékén kapott adjunktusi állást. A főiskola megszüntetése után számos helyen oktatott tovább ( XV. k. Dózsa György Gimnázium, Kanizsay Dorottya Gimnázium, Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium, ELTE Tanárképző Főiskolai Kar). Végleges nyugdíjba vonulása után helytörténeti kutatásokat végzett, Újpest és Rákospalota utcaneveit kutatta.
Főbb művei:
Magyar nyelv I-IV.o. dolgozók gimnáziuma számára (tk. és mf.)
Nyelvművelés és beszédtechnika a felsőfokú titkár- és menedzserképző szakiskolák számára
- Fülöp Zoltán (1911- 1990?)
Fülöp Zoltán 1911-ben született Erdélyben, Küsmödön. Kolozsvárott, a Bolyai Egyetemen szerzett történelem-földrajz szakos tanári oklevelet. A második világháborúban tartalékos tisztként szolgált az orosz fronton, megsérült. A háború után családjával áttelepült Magyarországra. Nyelvtudását kihasználva 1946-1947-ben a Budapesti Helyőrségnél állt alkalmazásban. 1947-től a Toldy gimnáziumban tanított. 1950-ben Újpestre került, először a Kanizsay Dorottya Gimnáziumba, majd 1952 és 1956 között a Könyves Kálmán Gimnázium igazgatói posztját töltötte be. Tanítványai szerint: “ Zoli bácsi rendkívül kedves, szerény, halk szavú ember volt. Igazi úr. Soha nem hallottam még csak a hangját felemelni sem. Mégis rend és fegyelem volt az iskolában.” 1956 szeptemberében megpályázta az óbudai Árpád Gimnázium igazgatói székét, onnan ment nyugdíjba 1971-ben.
- Hollósi László ( 1916- 1989)
Hollósi László összesen 16 évig volt a Könyves Kálmán Gimnázium igazgatója, először 1956-1963-ig és utána 1967-1976-ig.
1916-ban született, Budapesten, Angyalföldön. Édesapja Hollósi Sándor cipészmester volt.
1936-ban Debrecenben, a Református Kollégium Tanítóképző Intézetében népiskolai- kántortanítói oklevelet szerzett, majd 1950-ben Budapesten magyar nyelv -és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet kapott. 1936 és 1950 között Budapesten tanító, 1950 – 56 között a Fővárosi Tanács Oktatási Főosztályán személyügyi osztályvezető. 1956. szeptemberében a leköszönő Fülöp Zoltán helyére igazgatónak nevezték ki iskolánkba. Az 1956-os események óriási károkat okoztak az iskola épületében, az elkövetkezendő évek legfontosabb feladata az épület helyreállítása, az oktatás feltételeinek megteremtése volt.
Birtalan Tibor ( az őt követő igazgató) méltató szavai szerint:
“ Hollósi László…. nagy érdeme, hogy az 1956. év november havában súlyos károkat szenvedett iskolaépület helyreállítása olyan gyors ütemben folyt, hogyott aránylag rövid idő alatt folytatni lehetett a tanítást. Az építkezés során az iskola épülete egy tanteremmel és 3 hivatalsegédi lakással bővült is. Fáradhatatlan buzgalommal igyekezett az iskola elpusztult berendezését és felszerelését pótolni. Ez sikerült is olyan fokúan, hogy a szertárak fejlettségben, a berendezés és tanítási eszközök számában és korszerűségben messze felülmúlták az előző állapotot.”
Ebben az időszakban vezették be a gyakorlati oktatást, ehhez 3 politechnikai tanműhelyt létesítettek az alagsorban.
1963 és 67 között Hollósi László elhagyta a katedrát, a IV. kerületi Tanács elnök-helyetteseként dolgozott tovább. Megbízatásának lejárta után örömmel tért vissza a Könyvesbe, itt további 9 évig, 1976-ig vezette a gimnáziumot.
- Birtalan Tibor (1915 – 2012)
Birtalan Tibor 1915-ben született Budapesten. Elemi iskoláit a Cukor utcai elemiben, majd a Deák téri Evangélikus Általános Iskolában végezte. 1925-től a Lónyai Református Gimnázium tanulója. Már ekkor aktívan bekapcsolódott a cserkészmozgalomba, vízicserkész, majd cserkésztiszt lett. Táborok szervezésével foglalkozott, részt vett a János Kórház ortopédiai osztályán kezelt mozgássérült gyerekekből szervezett cserkész örs munkájában. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Egyetemen folytatta, 1939-ben kapta meg természettan-mennyiségtan szakos középiskolai tanári diplomáját. Tanári pályáját egykori középiskolájában, a Lónyai Református Gimnáziumban kezdte, és 1952-ig, az iskola államosításáig ott dolgozott.
1952-ben helyezték Újpestre.1957-től igazgatóhelyettesi feladatokat látott el, majd 1963 és 1967 között ő vezette iskolánkat. 1967-ben egészségügyi okokból lemondott igazgatói posztjáról, a vezetést ismét Hollósi László vette át. 1976-ban vonult nyugdíjba, de a Dolgozók Gimnáziumában még folytatta a munkát, 1952-től 1980-ig tanította a felnőtteket az esti és levelező tagozaton.
Tanárként mindvégig a Karácsony Sándor féle pedagógiai elvek határozták meg munkáját. Egy interjúban ezt mondta erről: “Tanár és tanítvány csak munkatársként, együtt növekedhet lélekben és tudásban. A diák azért van ott, hogy megtanuljon valamit, én pedig azért, hogy ebben segítsem őt. De nekem ezt úgy kell tennem, hogy felkeltsem, lekössem a figyelmét.”
Tanítványai meleg szeretettel emlékeztek rá búcsúztatásakor – 98 évesen hunyt el – sokak szerint az a 10 év, amíg ő állt a Könyves élén igazgatóként, igazgatóhelyettesként – a Könyves aranykora volt.
- Krug Ferenc (1932- 2016)
Igazgatóink sorában Krug Ferenc állt leghosszabb ideig a Könyves élén, 21 évig, 1976-tól 1997-ig.
Kőszegen született 1932-ben, családja tizedik gyermekeként. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd az ELTE-n szerezte meg első egyetemi diplomáját, magyar-történelem szakos tanárként. Később több diplomát is szerzett, 1966-ban filozófia szakon, 1973-ban pszichológia szakon és 1976-ban szociológia szakon.
Tanári pályáját 1956-ban a Kulich Gyula Ruhaipari Technikumban kezdte, majd 1962-től 1973-ig a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban folytatta. 1973 és 1976 között az Országos Pályaválasztási és Pszichológiai Intézetben dolgozott. Itt kutatási témája az országos fakultációs kísérlet volt.
Hollósi László nyugalomba vonulása után vette át a Könyves Kálmán Gimnázium vezetését 1976-ban. Az ezután következő időszak jelentős változások ideje volt a közoktatásban, a Könyves életében. 1976-ban a Könyves még az egyetlen gimnáziuma Újpestnek. A hetvenes években a IV.kerület átalakult, arculata teljesen megváltozott. Hatalmas lakótelepek jöttek létre, százezer feletti lélekszámmal, több új középiskola létesült. 1976-ban a tanulók létszáma 400 körül volt, 16 osztályban, 34 tanár tanította a diákokat. Hamarosan 600-700 főre duzzadt a diáklétszám. A helyhiány megoldása volt, hogy a szemben lévő iskolaépületben kaptunk tantermeket. A “Depo” a mai napig szolgálja könyveses diákokat.
Az 1976-os iskolai reformtörekvések célja volt, hogy a gimnáziumokban folyó oktatás középpontjába minél inkább az egyéni képességek fejlesztése kerüljön. Ennek egyik eszköze volt a fakultációs rendszer, a tantárgyak közötti részleges választás lehetősége.
Krug Ferenc fontos pedagógia célnak tekintette, hogy egyensúly legyen a humán és természettudományos oktatásban. Ezt szolgálták a különböző irányú és tartalmú tagozatos osztályok: matematika-fizika, kémia-biológia, magyar-történelem, ének-zene és rajz, idegen nyelvi tagozatok. A rendszerváltást (1989) követően megszűnt az orosz nyelv kötelező oktatása. A diákok a nyugati nyelvek: angol, francia, német, olasz és az orosz közül válogathattak. Ösztönözte a nyelvvizsgát eredményező nyelvi képzést, örömmel fogadta a külföldről érkező tanárokat.
A kilencvenes évek elején eltörölték a 8+4-es iskolaszerkezet kizárólagosságát, lehetővé tették hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szervezését. A Könyves Kálmán Gimnázium élt ezzel a lehetőséggel, és 1994-ben hatosztályos gimnáziummá alakult úgy, hogy megtartotta a négyosztályos rendszert is. Ez az iskolaszerkezet jellemzi most is a Könyvest.
Nyugdíjba vonulása után (1997) is aktív életet élt, az újpesti Pedagógiai Szolgáltató Központ , majd az Evangélkius Pedagógia Központ munkatársa volt.
Részlet Szakonyiné Cseri Bogáta nekrológjából:
“Nagy figyelmet fordított a tantestület korosztályi összetételére, tudatosan fiatalította a gárdát, de támogatta az idősebbek pályán maradását is. S mindenkit a maga csendes módján támogatott abban, hogy azzal foglalkozzon, ami érdekli. Sokszínűségünket is részben e mentalitásnak köszönhetjük. Egy intézményben nyomot hagyni keveseknek sikerül. Neki igen.”
Tanulás és személyiségfejlődés (1969); Csoportfoglalkozás módszertana (1972); Vezetéselmélet és az igazgatói gyakorlat (1987).
Díjai: 1995. Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, 1995. Pedagógus Szolgálatért Emlékérem, 1997. Németh László-díj, 1997. Újpest Gyermekeiért díj,
- Sömjén Gábor ( 1948 – )
Krug Ferencet kollégája, az akkori igazgatóhelyettes , Sömjén Gábor váltotta az igazgatói székben 1997-ben.
Sömjén Gábor 1948-ban született Budapesten. 1966-ban érettségizett az ELTE Radnóti Miklós Gimnáziumban. Első diplomáját a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerezte, 1970-ben matematika-kémia szakos tanári oklevelet kapott. Újpesten, a Megyeri úti Általános Iskolában kezdte tanári pályafutását 1970-ben. Munka mellett végezte el Debrecenben a KLTE-n a matematika tanári kiegészítő szakot (1976). 1975-től a IV. kerületi Dolgozók Gimnáziumában is tanított, majd 1978-tól a Könyves Kálmán Gimnázium tanára lett. Újabb tanári diplomát szerzett 1983-ban, az ELTE BTK-n filozófia tanári oklevelet kapott.
1984 – 86 között a Fővárosi Pedagógiai Intézet filozófiai-módszertani szakcsoportjában is dolgozott, több alkalommal tartott előadást tanári továbbképzésen.
1985-től igazgatóhelyettesi feladatot látott el iskolánkban, majd Krug Ferenc nyugdíjba vonulása után ( 1997) megpályázta a Könyves Kálmán Gimnázium igazgatói székét, és 16 évig, 2013-ig töltötte be ezt a pozíciót.
Egyik kezdeményezője volt a hatévfolyamos képzés bevezetésének iskolánkban. A képzés tantervének és óratervének kialakításakor az Eötvös Gimnázium vonatkozó dokumentumait vették alapul, a szakmai munkaközösségek végezték az adaptációt. A hosszabb képzési idő elmélyültebb ismeretszerzést és arányos teherviselést tett lehetővé. A döntés hosszú távon sikeresnek bizonyult, a diákok, szülők megszerették ezt a képzési formát, az iskola továbbtanulási mutatói jelentősen javultak.
A 2000-es években fontos oktatási-nevelési szabályozó rendszerek kerültek bevezetésre (NAT 2003 stb.) Ennek alapján iskolánk is elkészítette Pedagógiai Programját, Helyi tanterveit. Bővült a választható tankönyvek köre, addig soha nem látott szabadság jellemezte a pedagógiai munkát. Iskolánk gyakorlóhellyé vált, az ELTE,a PPKE, a KRE tanárjelölt hallgatói végzik nálunk pedagógiai gyakorlatukat.
2005-től kétszintű érettségi rendszer váltotta a korábbi érettségi-felvételi rendszert. Mindezek a változások nagy kihívások elé állították az iskolát, folyamatos megújulás tanúi lehettünk.
Iskolánk fennállásának 100. évfordulóját 2005-ben nagyszabású műsorsorozattal ünnepeltük, méltó módon megemlékezve az eltelt száz esztendő eredményeire.
Díjai: 1989. Kiváló Munkáért kitüntetés, 1995. Arany Katedra emlékplakett, a gyermekek harmonikus személyiségformálása terén végzett kiemelkedő oktató, nevelő és gyógypedagógiai munkája elismeréseként Németh László-díjban részesült 2013-ban
- Szepesváry László (1962- )
Szepesváry lászló 1962-ben született Budapesten, középiskolai tanulmányait a Veres Pálné Gimnáziumban végezte. 11 hónap sorkatonai szolgálat után 1981 és 1986 között az ELTE Természettudományi karán matematika – fizika szakos tanári diplomát szerzett.
Az egyetem elvégzése után a Könyves Kálmán Gimnáziumban kezdte meg tanári pályafutását. A tanítás mellett már rögtön, pályakezdőként elvállalta a diákélet, illetve a diákönkormányzat irányítását. Pedagógiai hitvallása szerint a tanári munka egyik nagyon fontos eleme a diákok tanórán kívüli tevékenységének megszervezése, hiszen ez hozzájárul személyiségük fejlődéséhez, a középiskolai évek legmaradandóbb emlékei az itt átélt közösségi élmények.
Az eltelt évtizedek alatt jóval több mint 100 tábor kitalálója, szervezője, vezetője volt. ( téli tábor, vándortábor, DÖK tábor, gólyatábor, biciklis tábor, matektábor, Kéktúra tábor).
1988-tól 2004-ig a gimnázium csillagászati szakkörét vezette. Osztályával felújították a távcsövet és a kupolát, a foglalkozások a kerület iskolái és lakosai között is népszerű lett.
1997-től 2013-ig igazgatóhelyettes volt Sömjén Gábor igazgató mellett. Feladatai közé tartozott a felvételi vizsga, a 8-os és 10-es vizsga, az érettségi vizsga szervezése, 2007-től az emelt szintű vizsga lebonyolítása KH-megbízottként, az órarendkészítés, a gimnázium informatikai rendszerének és az iskola honlapjának fejlesztése és felügyelete, a kiemelt rendezvények ( gólyabál, szalagavató bál, ballagás, Könyves-Nap) szervezése és lebonyolítása. Számos egyedi, kulturális program, rendezvény előkészítésében, lebonyolításában vett részt az évek során, pl. Országos Olasz Nyelvi Diáktalálkozó, Fizikus Show-k, 100.évfordulós rendezvények, Bicikli-túra a Vereckei-hágóra, Árpád-házi királyok a Dunakanyarban és Babits Mihály Újpesten kerületi vetélkedők, Rendhagyó Költészet-napi megemlékezés (12 órás versmondás az újpesti metró-aluljáróban), a Tudományos Diákkörök Regionális Konferenciája és az Országos Csillagászati Diákolimpia Döntőjének megrendezése.
Sömjén Gábor nyugdíjba vonulása után, 2013-ban vette át a gimnázium vezetését.
Első igazgatói ciklusának legfontosabb feladata a Köznevelési Törvény bevezetéséből fakadó változások végig vitele volt. Erre az időszakra esett az Európai Uniós támogatásból megvalósuló Öveges -labor létrehozása, beüzemelése. Ennek során 15 partneriskola részére 300 foglalkozást szervezett a gimnázium. 2016-ban az új laborra alapozva a hatévfolyamos képzésben beindult a természettudományos osztály. A második vezetői ciklusban (2018-2023) elindította az iskolabővítési projektet, amely eljutott a jogerős építési engedély megszerzéséig, ám finanszírozási okokból egyelőre sajnos csak terv maradt, nem valósult meg az olyannyira vágyott iskolabővítés. Az iskola számára mindig is fontos volt, hogy megfeleljen a változó társadalmi elvárásoknak, a szülői igényeknek, ezért nyelvoktatásunk fejlesztéseként bevezettük hatodik választható nyelvként a spanyol nyelvet, 9. évfolyamtól szintenkénti csoportbontást alkalmazunk. Lehetőségeink szerint folyamatosan fejlesztjük a tárgyi-technikai eszközeinket.
Az eltelt időszakban diákjaink közép- és emelt szintű érettségi eredményei fokozatosan javultak, 2016-ban 75%-os volt az érettségi vizsgák átlaga, 2022-ben 80%. Szakmai munkánk eredményességének egyik legfontosabb mutatója a továbbtanulási eredmény. Az elmúlt évtizedekben ebben nagyon sokat javultak az eredményeink. Míg 1989-ben a jelentkezők 47,3%-át vették föl, 1991-ben 59,7%-ot, 2022-ben az érettségizettek 95%-a nyert felvételt felsőoktatási intézménybe. 2025-ben az országos gimnáziumi rangsorban a 21. helyen szerepelt iskolánk.
A folyamatosan változó tanügyigazgatási módosítások mindig új és új kihívások elé állítják iskolánkat. (NAT 2020, közalkalmazotti státusz-változások, pedagógus teljesítményértékelés bevezetése) Ezek bevezetése, alkalmazása fontos vezetői feladat. Harmadik vezetői ciklusának egyik fontos területe az Ökoiskolai tevékenységek gyarapítása, a “Zöld tanterem” megvalósítása.
2025-ben zárul a Szepesváry László által 2016-ban életre hívott Kéktúra-tábor, amelynek során iskolánk tanulói és tanárai közösen végigjárták a z Országos Kéktúra útvonalát, egyedüli iskolaként az országban.
2025 szeptemberében ünnepli iskolánk alapításának 120. évfordulóját, ennek a megemlékezésnek a megszervezése a következői igazgatói feladat.
Szakmai elismerés:
2004. Újpest Önkormányzatának Képviselőtestülete által adományozott Újpest Gyermekeiért kitüntetés
2024 Miniszteri dicsérő oklevél
Források:
Összeállította:
P. Szabó Melinda
a Humán munkaközösség vezetője, könyvtáros
- a Könyves Kálmán Gimnázium értesítői, évkönyvei
- Szabó Z. Tamás: Igazgatói iroda – Budapest – Újpest: N.J. Pro Homine, 2005.
- Lex Pro Homine – Budapest-Újpest, N.J.Pro Homine, 2007